Elrendelte az államfő a felsőoktatási törvény módosításának kihirdetését - áll Áder János köztársasági elnök nyilatkozatában.
"Az Országgyűlés 2017. április 4-én elfogadta a T/14686 számon benyújtott, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló javaslatot. Az elmúlt napokban a törvényjavaslattal kapcsolatban különböző alkotmányos aggályok merültek fel. A rendelkezésemre álló időben megvizsgáltam a törvény alkotmányosságát és a nemzetközi szerződéseknek való megfelelését. Megállapítottam, hogy a törvénymódosítás a tanulásnak és tanításnak az Alaptörvény X. cikkében rögzített szabadságát nem sérti" - olvasható a közleményben.
Hozzáteszi: nem sérül az Alaptörvény azon rendelkezése, amely önállóságot biztosít a felsőoktatási intézmények számára a kutatás és a tanítás tartalmát és módszereit illetően. "A törvény két új feltételt támaszt a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi tevékenységével kapcsolatban. Ezek alkotmányos szabályt nem sértenek, nemzetközi szerződésbe, európai uniós irányelvbe nem ütköznek. A törvény gyors - bár a házszabályi rendelkezéseknek megfelelő - elfogadása, a két új törvényi feltétel előírása sokakban ellenérzést váltott ki. Jó néhányan egyetemük jövőjéért aggódnak".
Tüntetés volt éjszaka Budapest belvárosában, tiltakoztak a lex CEU ellen
Nagyjából 1500-an tüntettek hétfő késő este a Köztársasági Elnöki Hivatal előtt, miután Áder János államfő aláírta a felsőoktatási törvény módosítását, és az megjelent a Magyar Közlönyben. A budapesti Sándor-palota előtt rendőrsorfal állt - a tüntetők bírálták az államfőt, amiért aláírta a múlt héten elfogadott jogszabályt, valamint kormányellenes jelszavakat kiabáltak.
A közlemény úgy zárul: "azért, hogy senkiben szemernyi kétség se maradjon az iránt, hogy a Magyarországon működő külföldi egyetemeken folyó magas színvonalú munka folytatásának feltételei továbbra is biztosítottak lesznek, felkérem Magyarország Kormányát, hogy az érintettekkel haladéktalanul kezdje meg a tárgyalásokat az új törvényi rendelkezések végrehajtása érdekében".
Áder János - írja - meggyőződése, hogy "kölcsönös jó szándékkal és közös akarattal a törvényben biztosított határidőn belül ez megoldható. Mindannyiunk érdeke, hogy az az érték, amely a Magyarországon működő külföldi egyetemeken az elmúlt években létrejött tovább gyarapodjék, és a tudományos munka zavartalanul folytatódjék".
Mi történik, ha lelép Budapestről a CEU?
Sok más mellett rengeteg pénzt is veszítene az ország. A CEU elüldözésével az ország egyik legjelentősebb tudományos központját, és egyik legrangosabb egyetemét veszítené el. A károk egy része ráadásul pontosan forintósítható már most. Az Index számításai szerint a CEU több uniós pénzt kap az Európai Kutatási Tanácstól, mind akármelyik másik magyar intézmény.
