Így alakítják át a felsőoktatást a következő években Felsőoktatás
MTI

Így alakítják át a felsőoktatást a következő években

Közzétették a Fokozatváltás a felsőoktatásban elnevezésű stratégiát szerdán a kormany.hu oldalon. A 94 oldalas, legújabb változathoz hat területet érintő akciótervet is kapcsoltak.

Az oktatás-képzés területén fontosnak tartják, hogy kialakuljanak az intézmények közötti oktatási és kutatási együttműködések. Kiemelték, hogy közös képzéseket kell indítani, meg kell erősíteni a meghatározó intézmények mentori szerepét, a hallgatók gyorsabb fejlődését segítő hálózatok kialakítását. A felsőoktatási stratégiáról szóló cikkeinket itt találjátok.

Kitértek arra, hogy a megújított képzési szerkezettel összhangban tartalmi és szerkezeti szempontból is megújulnak a képzési és kimeneti követelmények. Fontosnak nevezték a felsőoktatási képzési kimenetek közötti átjárhatóságot és a kimeneti alternatívák növelését.

Hozzátették, át kell alakítani a doktori képzés rendszerét és az ösztönzés módjait. A személyes kiválóság növelése érdekében be kell vezetni az oktatók és a kutatók teljesítményközpontú, transzparens előmeneteli rendszerét, mérni kell az oktatói-kutatói teljesítményt, és meg kell teremteni a versenyképes bérezést.

A teljesítményelv alapján újraértelmeznék a minőségbiztosítás és az akkreditációs bizottság szerepét, és növelnék a hallgatókkal szembeni bemeneti és kimeneti minőségi követelményeket. Átstrukturálnák a képzési programokat, hogy mindenki a képességeinek és lehetőségeinek megfelelő, a munkaerőpiacon értékes tudásra tegyen szert.

Biztosítani kell - írták - a szakképzési rendszerből történő felsőoktatási átmenetet, és ki kell alakítani az új képzési szerkezetet és alapképzési típust (példaként említették: üzemmérnök, üzemgazdász). Differenciálni kell az intézmények profilját, és azokat az intézménytípusok (egyetem, alkalmazott tudományok egyeteme) elsődleges funkciójának megfelelően kell működtetni. Gyakorlat- és hallgatóimunkavégzés-központúvá kell tenni a felsőoktatásban használt oktatásmódszertant - fűzték hozzá.

Rámutattak arra, ki kell alakítani az intézmények közötti K+F+I (kutatás-fejlesztés-innováció) hálózatokat, hogy a kutatás-finanszírozás rendszere támogassa a nemzetközileg versenyképes minőséget és az erőforrás-koncentrációt, és fokozottan építsen az államháztartáson kívüli, az intézmények által megszerzett forrásokra. Erősíteni kell a felsőoktatási kutatások nemzetközi beágyazottságát és a felsőoktatás helyi gazdaságfejlesztésre gyakorolt hatását. Növelni kell a felsőoktatási intézmények aktivitását a társadalmi kihívások kezelése és a társadalmi innováció terjesztése területén.

"Racionalizálják" az intézményhálózatot

Úgy látják, racionalizálni kell a felsőoktatási intézményhálózatot, Magyarország térszerkezetéhez igazodó, hierarchikus, a minőségjavulás irányába ható, versenyhelyzetet teremtő intézményrendszert kell kialakítani. Fontosnak nevezték a határon túli magyar oktatás minőségi és mennyiségi fejlesztését, a magyar felsőoktatás nemzetközivé tételét, továbbá a hallgatói és az oktatói-kutatói nemzetközi mobilitás növelését.

Hozzáfűzték, hogy ki kell alakítani a rektor és a kancellár irányítási, értékelési és motivációs rendszerét, újra kell szabályozni a hallgatói önkormányzati rendszert. Az új üzleti modellnek megfelelő jogszabályi környezetet kell továbbá kialakítani, biztosítani kell a hatékony központi ágazati szolgáltatásokat.

A célok között szerepel, hogy a képzések finanszírozásában stabil, kiszámítható, a munkaerő-piaci követelményekhez, illetve a mindenkori költségvetési forrásokhoz igazodó, elismert önköltségen alapuló feladat- és teljesítményalapú rendszert kell teremteni.

A tudományos, kutatási teljesítmények állami és más közösségi forrású finanszírozását átláthatóvá, rendszerszerűvé kell tenni, biztosítva a stabil kutatási alapbázis fenntartható működését. 

Meg kell szabadítani továbbá a felsőoktatási intézményeket az elhibázott PPP-konstrukciók miatt keletkezett, saját erőből kigazdálkodhatatlan adósságoktól - írták. Rögzítették azt is, hogy változatlan állami szerepvállalás mellett csökkenteni kell az intézmények közösségi eredetű forrásoknak való kitettségét, javítani kell piaci forrásbevonó képességüket, társadalmi-gazdasági szerepvállalásukat. Kitértek arra: 2017-ig be kell fejezni a pedagógusképzés és -továbbképzés teljes megújítását.    

Fontos elvárásnak nevezték a jövőre nézve, hogy a tanárképzés rendszere mind szakmailag, mind a képzés volumenét tekintve erősebben összekapcsolódjon a köznevelés szakemberigényeivel. Ennek során tekintettel kell lenni arra, hogy a következő tíz évben mintegy 50 ezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt, akiknek fele tanító vagy óvodapedagógus munkakörben dolgozik. 

A köznevelés rendszerében még évekig a gyermeklétszám csökkenésével kell számolni, így a nyugdíj által érintett teljes létszám pótlására vélhetően nincs szükség, de évente legalább 2000–2500 tanárképzésben, tanító- és óvóképzésben végzett fiatal munkába állására lesz szükség a következő években - mutattak rá.     

Mi lesz a természettudományos és a gazdasági szakokkal?

A természettudományos képzéssel összefüggésben azt írták: a lehető leghamarabb be kell vezetni az emelt szintű érettségi megkövetelését legalább egy a képzéshez kapcsolódó tantárgyból. Szerencsésnek tartanák, ha a természettudományi szakokon a felvételi ponthatárminimumot úgy szabnák meg, hogy hozzávetőlegesen annyi elsőéves jusson be, amennyi várhatóan végezni fog.     

A gazdaságtudományi képzési terület fenntartható, eredményes és nemzetközi szinten is versenyképes működtetéséhez szükségesnek tartják az alapképzési szakok számának csökkentését, hiszen - hangsúlyozták - a jelenlegi szakstruktúra indokolatlanul korai pályaválasztás elé állítja a hallgatókat, ellehetetleníti a költséghatékony képzésszervezési tevékenységet. A kutatói létszámot a 2012-es 37 ezerről 2020-ra 56 ezerre bővítenék, a felsőoktatás K+F+I arányát a GDP-hez viszonyítva 0,24 százalékról 0,5 százalékra növelnék.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

„A tananyag is jobban megmarad, ha valamilyen élményt vagy emléket tudnak hozzá kötni” Közoktatás Székács Linda

„A tananyag is jobban megmarad, ha valamilyen élményt vagy emléket tudnak hozzá kötni”

Bóják között szlalomozó, alagutakon átbújó macskák. Így is lehet irodalmat tanulni vagy épp kötelező olvasmányokból számot adni a Terápiás és Segítő Macskákért Alapítvány rendhagyó irodalomóráján. A tanulás így nem csak szórakoztató, de észrevétlen is lehet, és olyan gyerekek is bevonódnak az órákba, akik általában vagy nem szólalnak meg, vagy a zavaró viselkedésükről ismertek.