A közösségi főiskolákra azok jelentkezhetnének, akiknek az egyetemhez bizonytalan a tudásuk, de szorgalmasak és...

A közösségi főiskolákra azok jelentkezhetnének, akiknek az egyetemhez bizonytalan a tudásuk, de szorgalmasak és szeretnének továbbtanulni. Ezek az intézmények kétéves felsőoktatási szakképzéseket indíthatnának - mondta Klinghammer István felsőoktatási államtitkár a Magyar Nemzetnek adott interjújában. A közösségi főiskolák elvégzésével a diákokból nagyon jó védőnő, falugazdász vagy óvónő lehet - fogalmazott.

Klinghammer hozzátette: ez az intézménytípus lenne a piramis alja. Szerinte a szakképzés Magyarországon nagyon gyenge lábakon áll, alig van jelentkező, és semmiféle hírverést, népszerűsítő reklámot nem kap a képzés, mindenki egyetemre akar menni." Ott meg aztán meghirdetünk mindenféle szakot, sok olyat is, amit nem igazol vissza a társadalom, és nem lehet vele elhelyezkedni. Rendezni kell ezt a helyzetet" – tette hozzá az interjúban.

Ahogy korábban megírtuk, a legújabb tervek szerint négy kategóriába sorolnák be a felsőoktatási intézményeket: nemzeti tudományegyetem, szakegyetem, szakfőiskola, helyi és kistérségi (közösségi) főiskola. A kategória határozná meg a finanszírozást és azt, hogy milyen képzéseket folytathatnak.

Klinghammer elmondása szerint az új felsőoktatási struktúrában a "nemzeti tudományegyetemek" – ide tartozna a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem – sok karon sok szakot oktatnak, van mesterképzésük és doktori iskolájuk is.

A "szakegyetemeken" – Semmelweis Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Miskolci Egyetem – fontos, hogy "minőségileg ugyanezt a színvonalat képviseljék, de ezeknek nem kell annyi kar" – fogalmazott Klinghammer.

A főiskolákon viszont csak alapképzéseket indíthatnának: az államtitkár szerint ennek az intézménytípusnak az a dolga, hogy "a közvetlen gyakorlati élet legkorszerűbb tudását a legmagasabb szinten adja át, nem pedig az, hogy az ismeretlenbe való tájékozódásra készítsen fel". A főiskolákat nem rektorok, hanem főigazgatók irányítanák: a részleteket itt olvashatjátok.

A felsőoktatási államtitkár szerint nem lenne teljesen zárt a rendszer, azaz közösségi főiskola is indíthatna alapképzést, és a főiskolákon is folyhatna egy-egy szakon mesterképzés, "ha tényleg meg tudja ütni a kellő szintet". Az interjúban Klinghammer arról is beszélt, lát rá esélyt, hogy a művészeti egyetemek esetében visszahozzák a megszüntetett részösztöndíjas finanszírozási formát.

A tervekről Klinghammer azt mondta, szeptemberre "az elvekkel megleszünk", megtörténik a felsőoktatási törvény módosítása, "de ez még csak az irányok kijelölése lesz, a generális átalakításhoz két-három év kell". Nem csak az egyetemek és a főiskolákat, hanem a karokat is kategorizálná az államtitkárság: erről itt olvashattok.

Az államtitkár beszélt a felvételi minimumponthatár a napokban bejelentett emeléséről is: 2014-ben 260, 2015-ben 280, 2016-ben pedig 300 pont alatt nem lehet majd bejutni alap- és osztatlan képzésre. "Személy szerint jobbnak tartom, ha becsülettel megmondjuk az érettségi előtt álló gyerekeknek, hogy kapják össze magukat, mert a közepes tudás nem egyetemre való" - fogalmazott. Az államtitkár a középiskolásoknak azt tanácsolná: igyekezzenek emelt szintű érettségit tenni, és tanuljanak meg egy nyelvet is a felvételiig.

Az idei felvételiről Klinghammer elmondta: az osztatlan tanárszakokra jelentkezőknek meghirdetett Klebelsberg-ösztöndíj komoly vonzerővel bírt, a tanári pályára ugyanis nagyságrendekkel többen jelentkeztek, mint korábban. Az államtitkár szerint hasonló elmozdulás figyelhető meg a mérnöki, műszaki pályán is, amit ugyancsak többen választottak, mint korábban. A felvi.hu adatai szerint a pedagógus képzési területre idén 923-mal (összesen 13 991-en) jelentkeztek többen, mint tavaly, a műszaki képzési területre jelentkezők száma viszont 2569 fővel csökkent: idén összesen 19 543-an jelölték meg valamelyik képzést ezen a területen.