Hogyan lehet bekerülni az egyetemi kollégiumokba? Felsőoktatás
Eduline

Hogyan lehet bekerülni az egyetemi kollégiumokba?

Mi alapján és hogyan határozzák meg az egyetemek a kollégiumi elhelyezéseket, hogyan kerülnek be a hallgatók? Kik jogosultak és hogyan kell jelentkezni? Most ezekre a kérdésekre is válaszolunk.

A kollégiumi jelentkezést a hallgatói rendszerben - ETR-ben vagy Neptunban - bonylítják, és itt értesítenek arról is, hogy sikere volt-e a felvételi. A sikeresség szempontjait önállóan határozza meg az adott intézmény, de legtöbbször a szociális helyzet - rászorultság -, az állandó lakhely intézménytől való távolsága, illetve a tanulmányi eredmények a meghatározók. Többször a kiemelkedő sporteredmény, vagy a közösségi munka is pluszpontot jelent a kollégiumi felvételi kapcsán.

Ezeket a papírokat kell beszereznetek, ha kollégiumba jelentkeztek

Nemsokára kiderülnek a ponthatárok, és ezzel kezdetét veszi a kollégiumi jelentkezés is. Minden egyetemen meghirdetik az aktuális férőhelyeket, a jelentkezők pedig hozzálátanak a szükséges adatok és iratok beszerzéséhez. Minden egyetem kollégiumi felvételi rendszere eltérő, mindenhol más dolgokra adnak pontokat, de a jogosultságot igazoló papírok listája többnyire ugyanolyan.

A lakhely távolsága és a tanulmányi eredmények egyértelmű mutatók, de joggal merül fel, mi alapján döntik el a rászorultságot. Ezt általában az eltartók és eltartottak arányával, illetve az eltartók keresete alapján határozzák meg. Tehát ha valaki egy szülőjével él, aki minimálbért kap, nagyobb eséllyel kap helyet, mint az, akinek mindkét szülője kereső, és egy háztartásban él.

A konkrét példa kedvéért itt találjátok az ELTE, itt pedig a BME kollégiumi felvételi szabályzatát, melyben minden tényezőt részletesen leírnak. Az idei szabályokat és listákat keressétek az egytemek honlapján!

Felvételi kisokos: kinek való a két tanítási nyelvű gimnázium és a nyelvi előkészítő? Közoktatás Gál Luca

Felvételi kisokos: kinek való a két tanítási nyelvű gimnázium és a nyelvi előkészítő?

Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.