Június 1-től módosultak az állami ösztöndíj feltételei: csökkent a kötelező hazai munkaviszony ideje, bővült a mentesítések köre, a szerződés helyett nyilatkozatot írnak alá az ösztöndíjas hallgatók - hívta fel a figyelmet az Educatio.

Eredetileg az állami ösztöndíjas hallgatóknak a képzési idő kétszeresét kellett volna ledolgozniuk a diplomázást követően, méghozzá Magyarországon: az új szabályozás szerint a tanulmányokkal megegyező ideig kell hazai munkaviszonyt folytatni az oklevél megszerzését követő 20 éven belül. Egy szemeszter öt hónapnak, vagyis 150 napnak felel meg, ami egy hat féléves képzés esetében 900 nap hazai munkaviszonyt jelent.

Ha valaki nem teljesíti ezt a kötelezettséget, vissza kell fizetnie a már „ledolgozott" napokkal csökkentett ösztöndíj inflációval megnövelt összegét. Tehát ha a 900 napból valaki 500 napot dolgozott itthon, akkor csak a fennmaradó 400 napra arányosan eső ösztöndíj összegét kell visszafizetnie.

A KSH által megállapított infláció mértéke minden évben csak a fennmaradó („még le nem dolgozott") összeget növeli, amiről évente értesítést küld az érintettnek a nyilvántartó hatóság.

Nem kell visszafizetnie a képzés költséget annak, aki alap- és mesterképzésen, illetve felsőoktatási szakképzésen az első aktív félév után, illetve osztatlan mesterképzésen a második aktív félév után meggondolja magát, és félbehagyja tanulmányait.

Ha a hallgató nem szerzi meg a képzési idő másfélszerese alatt a diplomát, kérheti, hogy a visszafizetés helyett az ösztöndíjjal támogatott féléveknek megfelelő időtartamú hazai munkaviszonyát vegyék figyelembe. A hallgatói szerződés módosítását májusban fogadta el az Országgyűlés: a további mentességekről itt olvashattok.

Hazai munkaviszonynak számít az őstermelői tevékenység, a megbízási szerződés alapján folytatott személyes munkavégzés, ha az ebből származó, adóköteles jövedelem eléri a minimálbér harminc százalékát, valamint az egyéni és társas vállalkozói tevékenység is.