Hallgatói szerződés: újra az Alkotmánybírósághoz fordult az ombudsman Felsőoktatás
MTI

Hallgatói szerződés: újra az Alkotmánybírósághoz fordult az ombudsman

Ismét kérte az Alkotmánybíróságtól (Ab) az alapvető jogok biztosa annak vizsgálatát, hogy a hallgatói...

hallgatói szerződés

Megint megtorpedózta a hallgatói szerződést Szabó Máté

Ismét kérte az Alkotmánybíróságtól (Ab) az alapvető jogok biztosa annak vizsgálatát, hogy a hallgatói ösztöndíjszerződések törvényi szintű, de változatlan tartalmú szabályozása összeegyeztethető-e a foglalkozás szabad megválasztása és a felsőoktatásban való részvétel jogával.

Szabó Máté álláspontja szerint továbbra is aránytalan jogkorlátozással járnak a szerződés kötelező feltételei, így különösen a hosszú idejű és általános hazai munkavégzés előírása - idézte őt az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében.

Az Ab július elején minősítette alkotmányellenesnek, és semmisítette meg az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés lényeges tartalmát szabályozó kormányrendeletet. A testület szerint ugyanis a felsőoktatási törvény alkotmányellenesen adott felhatalmazást a kabinetnek arra, hogy ezt rendeletben határozza meg. Az Ab-nél - a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának megkeresése után - akkor is az alapvető jogok biztosa kezdeményezte a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek, továbbá az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződésekről szóló kormányrendelet megsemmisítését.

Az Országgyűlés azonban néhány nappal később, július 12-én módosította a felsőoktatásról szóló jogszabályt, törvénybe foglalva ezzel a hallgatói szerződés szabályait. Az elfogadott törvénymódosításban a szabályozás a megsemmisített kormányrendelettel tartalmilag azonos volt, annyi változás azonban történt, hogy az állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas hallgatókkal kötendő szerződés nevét hallgatói ösztöndíjszerződésre módosították.

Vagyis immár a felsőoktatási törvény rögzíti, hogy a végzett hallgató a diploma megszerzését követő húsz éven belül a támogatott tanulmányi idő kétszeresének megfelelő ideig köteles Magyarországon dolgozni, és ha ezt nem teljesíti, az állami támogatás összegét részben vagy egészben vissza kell fizetnie - magyarázza Szabó Máté, aki az újabb Ab-indítványban a korábbi tartalmi alkotmányossági aggályait fenntartotta, és ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a hallgatói ösztöndíjszerződés jellegénél fogva nem hasonlítható össze egy hagyományos tanulmányi szerződéssel.

Továbbra is problémának tartja, hogy a két szerződő fél, a hallgató és az állam nincs azonos helyzetben, "a szerződéskötés gyakran hangoztatott önkéntessége pedig csak abban a - vélhetően igen szűk - körben valóságos, ahol a kedvezőbb anyagi helyzete miatt a fiatal családja az állami támogatás nélkül is képes volna a felsőfokú tanulmányok finanszírozására".

Az ombudsman álláspontja szerint a hallgatói szerződésekre vonatkozó törvényi szintű szabályok aránytalanul korlátozzák a hallgatók több alapvető jogát. A szerződésben a hallgató egyoldalú és hosszú időre szóló kötelezettséget vállal magára, az állam ezzel szemben továbbra is pusztán csak "törekszik" arra, hogy megfelelő munkalehetőséget biztosítson, így adott esetben a hallgató a szakterületén kívül is köteles hazai foglalkoztatónál elhelyezkedni - fejtette ki Szabó Máté, aki kitér arra is, hogy a foglalkozás szabad megválasztásához való jog tartalmának értelmezése során nem hagyható figyelmen kívül a személyek szabad munkavállalására vonatkozó, kötelező erejű európai uniós jog.

Akár 200 ezer forint is elmehet egy négynapos fesztiválon Campus life Rodler Lili

Akár 200 ezer forint is elmehet egy négynapos fesztiválon

Átlagosan 70-80 ezer forintot költenek a diákok egy nyári fesztiválon, de szállással együtt a költségek akár a 200 ezer forintot is elérhetik. Nem reprezentatív felmérésünkben több mint harmincan meséltek arról, hova készül idén bulizni, mennyit szán rá, mi alapján választja ki a kedvenc nyári fesztiválját.