Kihúzná a hallgatói szerződések méregfogát a HÖOK Felsőoktatás
Eduline

Kihúzná a hallgatói szerződések méregfogát a HÖOK

A munkanélküli pályakezdők és az orvostanhallgatók is jól járnak, ha rábólint a kormány a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) javaslatára, amely több ponton puhítana a hallgatói szerződések tartalmán. Először azonban a HÖOK-nak kell döntenie arról: tüntet vagy tárgyal.

Az alapszakosoknak hat helyett három évig, az orvostanhallgatóknak tizenkét helyett hat évig, a mesterszakot is végzetteknek tíz helyett öt évig kellene itthon dolgozniuk a diploma megszerzését követő húsz évben – így szabná át a hallgatói szerződések tartalmát a HÖOK az eduline birtokába került javaslat alapján.

A dokumentumban az áll: a HÖOK azt javasolja, hogy a friss diplomásokat annyi ideig kötelezze az állam magyarországi munkavállalásra, ahány félévig állami ösztöndíjasként egyetemen, főiskolán tanultak, ebbe azonban a regisztrált munkanélküliként eltöltött idő is számítson bele. „A hazai munkaviszonyba beleszámít a Gyes/gyed egyszeres szorzóval, a regisztrált munkanélküliség első hat hónapja egyszeres szorzóval, a regisztrált munkanélküliség hatodik hónapjától minden hónap kétszeres szorzóval, az átmeneti, dokumentálható keresőképtelenség egyszeres szorzóval” – olvasható az eduline birtokába került javaslatban. A munkanélküliek esetében mindez azt jelentené, hogy egy alapszakos diplomás huszonegy hónap regisztrált álláskereséssel „ledolgozná” tanulmányainak költségeit.

Bár a javaslatban nem szerepel, az eduline úgy tudja, korábban az egyetem, főiskola mellett végzett munka, az önkéntesség és a szakmai gyakorlat beszámításának kérdése is előkerült. A jelenlegi szabályok szerint hiába vállal munkát egy egyetemista elsőéves korától a végzésig, a diploma megszerzése után így is képzési ideje kétszeresét kell ledolgoznia - pedig egy friss felmérés szerint a hallgatók több mint felének van állása az egyetem mellett, igaz, teljes munkiaidőben csak egytizedük dolgozik.

Tárgyalás vagy tiltakozás: ma döntenek

A HÖOK-javaslat ugyanakkor csak akkor kerül a Balog Zoltán által januárban létrehozott Felsőoktatási Kerekasztal elé, ha a HÖOK közgyűlése a tárgyalások folytatása mellett dönt pénteki ülésén. „Azt eddig sem vitattuk, hogy nem jó irány, ha a diplomások tömegesen mennek külföldre, és ott kamatoztatják tudásukat, de erre nem a szerződés a megoldás” – mondta az eduline-nak Körösparti Péter, a HÖOK alelnöke.

„Két dolog közül választhatunk. Vagy végleg felállunk a tárgyalóasztaltól, vagy megpróbáljuk kihozni a lehető legjobbat a hallgatói szerződésekből. Azért hívtuk össze a közgyűlést, hogy az összes felsőoktatási intézmény képviselője elmondhassa, szerinte merre érdemes haladni, ne csupán az elnökség döntsön ebben a kérdésben” – tette hozzá.

Az eduline több forrásból ugyanakkor úgy értesült, a HÖK-elnökök jelentős része tárgyalna, nem pedig tüntetne, a HÖOK-nak a napokban éles hangú levelet címző Hallgatói Hálózat februári és március eleji megmozdulásain az ugyanis kiderült, hogy a hallgatói szerződésekkel nem lehet több ezer diákot utcára vinni.

Klinghammeren nem múlik?

Az eduline-nak több vidéki főiskola HÖK-vezetője azt mondta: abban bíznak, hogy a kormány is elfogadja majd javaslataikat, „ez a vita ugyanis túlságosan régóta húzódik”, ráadásul az új szabályokkal a minisztérium el tudja hallgattatni azokat, akik a szerződést elsősorban azért támadták, mert az ugyanolyan feltételeket szab a piacképes szakmával rendelkezők és a rossz elhelyezkedési esélyekkel induló pályakezdők számára. „Az állam így sem vállalja, hogy állást biztosít a friss diplomásoknak, de legalább nem bünteti azokat, akik nem találnak munkát” – mondta az egyik főiskola hallgatói önkormányzatának vezetője.

A felsőoktatási államtitkár aligha lesz akadály, Klinghammer István ugyanis már múlt héten arról beszélt: „nehezen védhető” az eredeti szabály, amely alapján a diplomásoknak tanulmányi idejük dupláját kell ledolgozniuk Magyarországon. Hozzátette: az továbbra is „morális kötelesség”, hogy az állami ösztöndíjasok a végzést követő húsz éven belül három, négy, öt vagy hat évig itthon vállalnak munkát.

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.