HÖK-ös pénzek: egyeztet az ELTE és a hallgatói önkormányzat Felsőoktatás
Eduline

HÖK-ös pénzek: egyeztet az ELTE és a hallgatói önkormányzat

Hiába bátorította az ELTE ÁJK hallgatói önkormányzata a HÖK-ös pénzben részesülő hallgatókat, hogy vállalják...

Hiába bátorította az ELTE ÁJK hallgatói önkormányzata a HÖK-ös pénzben részesülő hallgatókat, hogy vállalják nyilvánosan az összeget, az egyetem szerint jogsértő az a nyilatkozat, amelyet ehhez alá kell írni - írja az Index.

Ahogy korábban megírtuk, a kari HÖK nemrég egy olyan határozatot fogadott el, amely szerint azok a hallgatói képviselők, akik a jutalomkeretből részesülnek, aláírhatnak egy nyilatkozatot, amelyben hozzájárulnak, hogy a számukra kiutalt összeg nagyságát a HÖK irodájában bárki megismerhesse. Július 11-én lesz annak a joghallgatónak a tárgyalása, aki - miután elutasították a HÖK kiadásaira vonatkozó közérdekű adatigénylését - beperelte az egyetemet. A részleteket itt olvashatjátok.

Rónay Zoltán, az ELTE főtitkára szerint a határozat olyan súlyú ügybe avatkozott be, amit nem határozatban, hanem országos szinten, jogszabályban vagy legalább egyetemi szinten, a HÖK alapszabályában kellett volna szabályozni. Szerinte ennek ki kellene mondania, hogy csak az kaphat a HÖK-től pénzt, aki tudomásul veszi, hogy ez nyilvánosságra fog kerülni. Így egy tiszta helyzet lenne - mondta a főtitkár, aki egyeztetést kezdeményez az ügyben.

Bubla Áron, a HÖK elnöke azt mondta: „ha egy A4-es papírra kézzel ráírom, hogy nyilvánosságra hozhatják az ösztöndíjamat, az is megfelelő lenne. Határozatot az ügy fontossága miatt hoztak” - tette hozzá.

A HÖK egyeztet a főtitkárral, hogy egy olyan nyilatkozatot tudjanak kialakítani, amely megfelel az egyetemnek is. A korábban elfogadott nyilatkozatot eddig nagyjából húszan írták alá.

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.