Göncz Árpád sétányt avattak a Szegedi Tudományegyetemnél Felsőoktatás
MTI

Göncz Árpád sétányt avattak a Szegedi Tudományegyetemnél

A szegedi angol fordító- és tolmácsképzést alapító Göncz Árpád néhai köztársasági elnökről nevezték el a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) két épülete közötti sétányt pénteken - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A közlemény szerint a szegedi bölcsészkar épülete és a József Attila Tanulmányi és Információs Központ között húzódó sétány viseli az író és műfordító, az 1956-os forradalmár nevét.

Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora elmondta: Göncz Árpád 1956-os kiállása, a szegedi egyetemmel való kapcsolata és szakmai teljesítménye is indokolja, hogy az ő nevét viselje az a sétány, ahol a forradalmi eseményekben meghatározó szerepet játszó szervezet, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) emlékműve is áll.

Göncz Árpád Doctorow, Faulkner, Golding, Hemingway, Huxley, Styron műveinek fordítójaként volt ismert 1980-ban, amikor új munkatársként Szegedre, az akkor induló angol fordító- és tolmácsképzés oktatói közé hívták. Műfordítás-elméletet és -gyakorlatot tanított a szegedi egyetemistáknak.

Szőnyi György Endre, az SZTE bölcsészkarának professzora úgy fogalmazott, kollégái és tanítványai melegszívű, empatikus és nagyon bölcs embert ismertek meg Göncz Árpád személyében. "Termetében egy Bilbó volt, de szellemében Gandalf" - utalt Tolkien A Gyűrűk Ura című regényének 1981-ben, tehát a szegedi egyetemi oktatói időszakban megjelent Göncz-féle fordítására.

Az egyetemi tanár szerint Göncz Árpád jelenlétével hozzájárult az akkor még fiatal szegedi anglisztika szellemi profiljának kialakításához, majd politikusként sem felejtette el Szegedet, és ottani tanári tevékenységét.

Szabadszedéses menza: így működik az átállás az iskolákban Közoktatás Gál Luca

Szabadszedéses menza: így működik az átállás az iskolákban

Egyre több iskola vezeti be a szabadszedéses menzát, amelynek köszönhetően a diákok maguk dönthetik el, mit és mennyit szeretnének enni. Ez nemcsak az étkezési élményt javítja, hanem a kidobott étel mennyiségét is jelentősen csökkenti. Sok helyen azt tapasztalják, hogy a rendszer bevezetése után többen fizetnek be az iskolai étkezésre, köztük olyanok is, akik korábban nem éltek ezzel a lehetőséggel.