Az idei 158 milliárd forint helyett jövőre már csak 123,5 milliárd forint állami támogatást kapnak az egyetemek és főiskolák – zárószavazás előtti módosító javaslattal ugyanis az eredetileg tervezett 23 milliárdos elvonást további 11 milliárd forintos mínusszal fejelték meg. De nem minden egyetemen és művelődési-oktatási intézményen spórol az állam: a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek és a Lakiteleki Népfőiskolának például jó éve lesz.

„A rendszerből nem pénzt akarunk kivenni, hanem pénzt akarunk beletenni” – nyilatkozta Balog Zoltán erőforrás-miniszter péntek reggel, alig három nappal azután, hogy egy zárószavazás előtti módosító javaslattal a 2012-es 158 milliárd forintról 123,5 milliárd forintra csökkentették az egyetemek és főiskolák állami támogatását.

Pedig már az eredeti, júniusban bejelentett 23 milliárd forintos elvonás is szíven ütötte az intézményvezetőket, Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke azt mondta, „eljutottak a végső tartalékokhoz”, a kirúgásokhoz. A helyzetet csak rontotta a november közepén elrendelt 7,3 milliárd forintos zárolás, amely a legnagyobb egyetemeket érintette érzékenyen, a Debreceni Egyetemnek például 904 millió forintot kell megspórolnia az év utolsó két hónapjában.

Az eduline szerette volna megtudni, mit gondolnak az egyetemi-főiskolai vezetők az újabb 11 milliárdos mínuszról, de nem sikerült elérnünk őket, éppen a rektori konferencia pannonhalmi egyeztetésén vesznek részt.

Amire jut pénz, és amire nem

A hallgatói normatíva összege 2006 óta nem változott jelentősen – 2008-ban emelték utoljára, akkor is csak háromezer forinttal. És bár Giró-Szász András kormányszóvivő múlt heti sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy európai uniós forrásból 1000 milliárd forintot fordítanak a felsőoktatás fejlesztésére, kérdés, hogy ebből az összegből a budapesti egyetemek is részesülhetnek-e. Az EU GDP-arányos támogatási rendszere miatt ugyanis a budapesti, vagyis a közép-magyarországi régióban lévő intézmények eleve hátránnyal indulnak az ország más területén működő egyetemekkel és főiskolákkal szemben.

Egyelőre marad tehát a bizonytalanság, az új felsőoktatási finanszírozási rendelet ugyanis még mindig nem készült el, a végleges, elfogadott változat várhatóan csak márciusban kerül a rektorok elé. Az viszont már most biztos, hogy – szemben az elvonások miatt szükségintézkedéseket tervező egyetemekkel és főiskolákkal szemben – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és új campusának tervezői, valamint a Lakiteleki Népfőiskola jól jár majd.

Egy időben azzal, hogy a felsőoktatás állami támogatását további 11 milliárddal csökkentették, 700 millió forinttal megfejelték a nemzetvédelmi egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Corvinus közigazgatási karának összeolvasztásával létrehozott közszolgálati egyetem az Orczy-kertbe tervezett új campusának állami támogatását. Ami egyébként sem volt alacsony: eredetileg 2,7 milliárd állami forintot költöttek volna rá 2013-ban, így azonban 3,4 milliárdos állami apanázst kap. A Navracsics Tibor javaslatára alapított intézmény a tervek szerint 2015-ben költözik majd az uszodával, lőtérrel és lovaspályával felszerelt területre.

A közszolgálati egyetem 3,1 milliárdos működési támogatását egyébként 100 millió forinttal dobták meg, a közoktatásban jelentkező „szakmai, tanügy-igazgatási informatikai feladatokra” pedig egymilliárd forintot különítettek el a zárószavazás előtt. Jól jár a Lezsák Sándor által alapított Lakiteleki Népfőiskola is, amelynek épületeit 1,5 milliárd forintos állami támogatással újíthatják fel.

A Lakiteleki Népfőiskola - saját honlapja szerint - a magyar emigráció központja, gyűjteménye "ad hiteles képet a nyugat-európai és a tengerentúli magyar közösségek, alkotók, írók életéről, munkásságáról", legfőbb feladataként pedig a felnőttképzést és a "közösségteremtést" jelöli meg.