Ez lesz a tananyag az ország legfurcsább egyetemi képzésén Felsőoktatás
Eduline

Ez lesz a tananyag az ország legfurcsább egyetemi képzésén

Egyetemi juhászképzés indul három magyarországi intézményben is - a Debreceni Egyetem rektorhelyettese szerint a juhászat nagyon bonyolult tudomány, és óriási a lemaradásunk. A leendő diákok az iskolapadban szaporodásbiológiát és takarmánygazdálkodást is tanulnak majd.

Három egyetemen is kétszáz órás felsőfokú juhászképzést indítanak - számolt be az Index kedden, Jávor Andrást, a Debreceni Egyetem (DE) rektorhelyettesét idézve. Jávor szerint az agrárágazatban tudáshiány van, ez pedig különösen igaz a juhtenyésztésre. A három intézmény - a debreceni mellett a Kaposvári Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem a képzésről a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetséggel írt alá megállapodást. Hasonló képzés utoljára 16-17 éve indult Magyarországon.

A képzésben részt vevő diákok szaporodásbiológiát és takarmánygazdálkodást is tanulnak majd - mondta a debreceni rektorhelyettes az Inforádiónak. Jávor szerint egymillió juh mellett - ekkora az itthoni állomány - körülbelül ötszázötven-hatszázezer bárányt tudunk értékesíteni, ami messze elmarad az európai átlagtól.

Hozzátette: a versenyképességen az javítana, ha a magyar juhászok megismernék az új fajtákat, technológiákat, takarmányozási ismereteket, illetve a genetika új módszereit. Példaként említette, hogy a mesterséges termékenyítés ma már nem éri el a két százalékot, enélkül viszont igazi fejlődést nem lehet elérni.

A juhászok mellett az ágazat más területein dolgozókat, kereskedőket, szakirányítókat és csoportvezetőket is várnak, a jelentkezési lehetőség pedig "korlátlan" lesz - mondta a rektorhelyettes. Jávor szerint egyébként a juhászok "érdeklődő emberek", de szervezett képzésekben csak akkor vesznek részt, ha a tanultakat azonnal hasznosítani tudják.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt" Közoktatás Kurucz Tünde

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt"

Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.