Ezrek maradtak kollégium nélkül Felsőoktatás
Eduline

Ezrek maradtak kollégium nélkül

Évek óta probléma a kollégiumi férőhelyek alacsony száma, minden negyedik jelentkező lemaradt az olcsó szállásról.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának adatai szerint Budapesten 132 százalékos, vidéken akár 120 százalékos a túljelentkezés a kollégiumi helyekre. Ez persze csak azokra vonatkozik akik beadták, általános hallgatói helyzet, hogy sokan be sem adják, mert hiába lenne szükségük az olcsó szállásra, tudják, hogy csekély az esélyük bekerülni. Képzeljük el, mikor több mint 300 ezer hallgató tanult a felsőoktatásban 6-8 éve, hogy akkor milyen volt a helyzet.

Egy átlagos kollégiumi férőhelyért 15-20 ezer forintot kell fizetni, ez általában a harmada, de más városokban akár ötöde is az albérletek költségének.

Ennyibe kerül a kollégium 2016-ban

A díjak leginkább attól függnek, milyen felszereltségű az épület, hány ágyas az adott szoba, illetve államis vagy önköltséges helyre került be a hallgató.

A TV2 Tények riportja szerint csak Budapesten több mint 3300 hallgatónak nem jutott férőhely, a HÖOK számításai szerint azonban 10 ezer további férőhelyre lenne szükség csak a fővárosban, ugyanis a hallgatók helyzete a felmérések szerint megkövetelné. Az Eduline kalkulációja szerint országosan hasonló férőhelybővítésre lenne szükség, mint Budapesten.

„Nem lehet azonnal bevágni az egyest, ha valaki nem tud kötelet mászni” – a differenciálásban hisz az 50 éve tanító testneveléstanár Közoktatás Palotás Zsuzsanna

„Nem lehet azonnal bevágni az egyest, ha valaki nem tud kötelet mászni” – a differenciálásban hisz az 50 éve tanító testneveléstanár

Kevés a tornaterem, feszesek a 45 perces órák, a gyerekek pedig egyre eltérőbb fizikai állapotban vannak. Varga András karrierje során sok mindent látott és a mai napig a tudatos tervezésben és a differenciálásban hisz. Szerinte azokat a gyerekeket is lehet motiválni, akik sorra hozzák a felmentéseket és mindenkivel meg lehet szerettetni a sportot.