Ezért kapott eltiltást az ELTE ÁJK idei gólyatáborának négy szervezője Felsőoktatás
MTI

Ezért kapott eltiltást az ELTE ÁJK idei gólyatáborának négy szervezője

Három hallgatót két félévre, egy hallgatót pedig egy félévre eltiltottak tanulmányaik folytatásától az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán lefolytatott fegyelmi eljárás során az idei jogász gólyatáborban történtek miatt.

Hack Péter, a kari hallgatói fegyelmi bizottság elnöke szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írta: az érintett hallgatók közül hárman az ELTE ÁJK Instruktori Kör "Majomház" nevű csoportjának a tagjai, illetve vezetői, akik trágár, az emberi méltóságot sértő szövegű dalok kiosztásával követtek el olyan vétséget, amely a hallgatói kötelezettségek vétkes és súlyos megsértését valósítja meg. Egy további hallgató az Instruktori Kör nevű hallgatói csoport vezetőjeként felelős ezekért a cselekményekért - olvasható a közleményben.

A fegyelmi bizottság álláspontja szerint egy joghallgatónak, a jövő jogászainak, leendő bíráknak, ügyészeknek, ügyvédeknek minden körülmények között tartózkodni kell az emberi méltóságot sértő, szexista, vagy rasszista szövegek pozitív színben való feltüntetésétől. Különösen nagy a felelőssége azoknak a hallgatóknak, akik a karra éppen beiratkozó elsőévesek számára kívánnak követendő magatartási mintákat nyújtani - fogalmazta meg az elvárásokat Hack Péter.

A bizottság enyhítő körülményként értékelte, hogy az instruktorok a gólyatáboron kívül, és részben a táborban is az egyetemre felvett joghallgatók beilleszkedését segítő, hasznos programokat, valamint éveken keresztül folytatott, a közösségen belüli szolidaritást, és pozitív értékeket támogató karitatív tevékenységet és szervező munkát végeztek. 

Egy hallgató felelősségét a bizottság annyiban értékelte enyhébbnek, hogy ő először vett részt programszervező instruktorként a táborban, és szemben a többi eljárás alá vonttal nem töltött be vezető tisztséget  - áll a dokumentumban.

Az ELTE rektora szeptember közepén kari szinten fegyelmi eljárásokat indított az intézmény két idei - közte a jogász - gólyatáborában történtek miatt Rónay Zoltán, a felsőoktatási intézmény főtitkára a jogász gólyatáborban történtekről akkor azt mondta: a vizsgálatba bevont szervezők, a rendező cég és az érintett elsőévesek visszajelzései - összesen közel kétszáz diák - egyöntetűen cáfolták, hogy a gólyatábor területén széles körben megtörtént volna az obszcén dalok "énekeltetése". 

A sajtóban is megjelent, a korábbi években született dal az egyik szervezői csoport honlapján volt elérhető, ugyanakkor az egyik szervező ezt a pályaudvari induláskor kiosztotta, azt ott szűkebb körben elénekelték. Ugyancsak a hallgatói visszajelzések alapján megállapítható, hogy a gólyatáborban nem történtek olyan események, amelyek sértették volna a résztvevők ízlését, méltatlan helyzetekbe kényszerítettek volna bárkit is.

Szintén fegyelmi eljárás zajlik az ELTE idei fonyódligeti gólyatáborában történtek miatt, ahol megerőszakoltak egy fiatal lányt. 

A tavalyi jogász gólyatáborban történt nemi erőszak után a kar dékánja feljelentést tett és nem járul hozzá a jövőben gólyatáborok rendezéséhez. Az eset nyomán hétfőn feloszlott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara (ELTE ÁJK) hallgatói önkormányzatának teljes küldöttgyűlése és elnöksége.

Nyelvvizsga, nyelvi érettségi: melyik éri meg jobban? Nyelvtanulás Kurucz Tünde

Nyelvvizsga, nyelvi érettségi: melyik éri meg jobban?

Évről évre több ezerrel csökken a nyelvvizsgázók száma, mert a diploma megszerzésének már nem kötelező feltétele. Ugyanakkor a felvételin az intézményi pontoknál akár 50-70 pluszpontot is érhet a nyelvtudás, de ebben a tekintetben óriási különbségek lehetnek az egyetemek, a karok és a szakok között.