A Felsőoktatási Tervezési Testület (FTT) elnöke szerint Magyarországnak érdemes a diplomások felé fordulnia, a...

A Felsőoktatási Tervezési Testület (FTT) elnöke szerint Magyarországnak érdemes a diplomások felé fordulnia, a felsőfokú képzésre erőforrásokat áldoznia, nálunk ugyanis magasabb az a pluszjövedelem, amely felsőfokú végzettséggel elérhető, mint a környező országokban.

Székely Mózes szerdán egy fővárosi felsőoktatási szakmai konferencián kiemelte, hogy a férfiak körében a várható élettartam is magasabb diploma esetén. E téren ugyanakkor a környező országokhoz képest nincs jelentős különbség. 

Hozzátette, a felsőfokú képzettség igen jó befektetés az egyén számára, Magyarország és a környező országok helyzete kedvezőbb a hasznosulást tekintve, mint az EU-, illetve az OEDC-átlag.

Kitért arra is, hogy az állam 19-20 ezer dollárt fektet egy-egy felsőoktatási képzésbe egyénenként Magyarországon, és az állam haszna jelentősen meghaladja az egyéni hasznosulást. 

Az FTT elnöke közölte: a munkanélküliek megoszlását tekintve az elmúlt 10 évben az adatok a felsőfokú végzettségűek körében igen kedvezőek. Ha a felnőtt lakosságot nézik, akkor az egyetemet, főiskolát végzettek foglalkoztatottsága csaknem 80 százalékos. Az is látszik, hogy a szakmával rendelkezők - akiknek nincs érettségijük - foglalkoztatottsági szintje is igen kedvező. Elkeserítően rossz ugyanakkor a helyzet a nyolc általános iskolai osztállyal vagy azzal sem rendelkezők mutatóit nézve - mondta Székely Mózes. Hozzátette: a válság sokkal jobban érintette, érinti a szakmunkás vagy a szakközépiskolai végzettségűeket, mint a diplomásokat. 

Szólt arról is: a környező országokban, valamint az OECD és az EU átlagát, a felsőoktatásba belépők számát tekintve a mérnöki, informatikai, természettudományi és agrárterületeken az átlag körül helyezkedik el Magyarország, az egészségügy területén jelentős az elmaradás. Bölcsészképzésben szintén hasonló a helyzet, mint az egészségügyben - mutatott rá. 

Székely Mózes összegzése szerint a 2001 és 2010 közötti összráfordításokat tekintve a térségben Lengyelországban és Csehországban némi emelkedés jellemző, míg Magyarországon és Szlovákiában stagnálás jellemző. Úgy látja: Magyarországnak érdemes a diplomások felé fordulnia, és erre erőforrásokat áldoznia, ugyanakkor a képzési szerkezetben jelentős átalakításokra van szükség.