Év végére elkészül a felsőoktatási stratégia Felsőoktatás
MTI

Év végére elkészül a felsőoktatási stratégia

A felsőoktatási államtitkárságnak az a célja, hogy a két éve folyó stratégiaalkotási folyamat eredményeként év végén a kormány tárgyalja meg és fogadja el a magyar felsőoktatási stratégiát - közölte Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára csütörtökön Debrecenben.

Palkovics László felsőoktatási államtitkár. Az év végére elkészül a felsőoktatási stratégia

Az államtitkár, miután megbeszélést folytatott Szilvássy Zoltánnal, a Debreceni Egyetem (DE) rektorával, újságíróknak azt mondta, folyamatosan egyeztetnek az egyetemekkel a dokumentum tervezetéről, s a legnagyobb változás az lesz ezen a területen, hogy lesz hazai felsőoktatási stratégia.

A dokumentum rögzíteni fogja a magyar felsőoktatási rendszer hosszú távú célkitűzéseit - közölte az MTI érdeklődésére Palkovics László, hozzátéve: a felsőoktatás fontos feladata, hogy kiszolgálja a társadalmi, gazdasági érdekeket, s olyan szakembereket képezzenek, akik megállják a helyüket a Kárpát-medencében és az egész Európai Unióban.

Az államtitkár a felsőoktatás három fontos céljának nevezte a minőségi oktatást, a minőségi, magas színvonalú kutatást és azt a missziót, amelyet a tudással való felelős gazdálkodás jelent. 

Arra a kérdésre, hogy a kancellárok kinevezése nem sérti-e az egyetemi autonómiát, Palkovics László egyértelmű nemmel válaszolt. Közölte, az alaptörvény egyértelműn különválasztja az egyetemek oktatási-kutatási autonómiáját az üzemeltetésre, működtetésre kiterjedő gazdasági autonómiától, így fel sem vetődhet az autonómia sérülésének kérdése.

A kancellárokat egyébként elsőként az új alapítású felsőoktatási intézményekben nevezik ki, de október végéig mindenütt lesz kancellár - tette hozzá kérdésre válaszolva a felsőoktatási államtitkár.

Palkovics László kitért arra is, hogy növelik az orvosképzésben a klinikai gyakorlóhelyek számát. Az orvosképzést hatékony exportnak nevezte, közölte: a sajnálatos orvoselvándorlás pozitív hozadéka ugyanis a magyar orvosképzés pozitív külföldi megítélése, amely a hazai és a külföldi hallgatói létszám növelését eredményezheti ezen a területen.

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.