Miközben a fél ország a Műegyetem gazdasági karának kiválásával foglalkozott, a kormány szép csendben újra kiváltságos helyzetbe hozta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet (NKE). Ezúttal az egyik utolsó - és nem éppen erős lábakon álló - állami főiskola, a bajai Eötvös József Főiskola két intézetét csatolják az NKE-hez. A novemberi, nemzetbiztonsági okokkal magyarázott döntést persze nem verték nagydobra.

Február 1-jével a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez csatolják a bajai Eötvös József Főiskola két intézetét - tudta meg az eduline. A Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézet, valamint a Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet átszervezését - amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma az eduline kérdésére megerősített - a belügyminiszter kezdeményezte, méghozzá a vízügy globális és nemzetbiztonsági jelentőségére hivatkozva.

A vízügyi szakemberek száma egyébként is a szakmai igények alatt marad - írta a döntésről az erőforrástárca, amely azt közölte: az Eötvös József Főiskola közalkalmazottait február 1-től a közszolgálati egyetem veszi át, ahogy a tárca fogalmazott, "az átadással érintett jogviszonyok tekintetében az EJF által vállalt szerződéses garanciák, kötelezettségek teljesítésének feltételei továbbra is változatlanul érvényesülnek".

Az épületet is viszi a közszolgálati egyetem

Az NKE fenntartói testülete már november 4-én döntést hozott arról, hogy az intézmény befogadja a két intézetet és azok képzéseit. Az EJF nemrég felújított bajai épülete szintén a budapesti egyetem vagyonkezelésébe kerül, ahogyan két mérőtelep is. Ez arra utalhat, hogy a képzés - legalábbis egyelőre - marad a Bács-Kiskun megyei városban.

Melicz Zoltán, az EJF rektora az eduline kérdésére közölte: pedagógusképzés és gazdálkodási területen az intézmény tovább folytatja tevékenységét, egyelőre a felújított Bajcsy-Zsilinszky úti épületben, később a Szegedi úti campusra költöznek vissza.

Mi lesz a bajai főiskolával?

A bajai főiskola vesztesége nagy: nemcsak azért, mert ötből két intézetet elveszít, hanem azért is, mert az a kettő országosan unikálisnak számít. Az 1962-ben indított bajai vízügyi képzések nélkül az egyik utolsó állami főiskolán - a Pető András Főiskolán és a bajai főiskolán kívül az összes állami főiskola alkalmazott tudományok egyeteme címet kapott tavaly - csak olyan szakok maradnak, amelyek számos más felsőoktatási intézményben is megtalálhatók.

A vízügyi képzések elvétele alighanem a jelentkezői létszámon is érzékelhető lesz. A főiskola egyébként sincs irigylésre méltó helyzetben, a felsőoktatás Budapest-centrikussága, a bolognai rendszer bevezetése, a minimumponthatárok emelése és a demográfiai folyamatok elsősorban a kisebb vidéki főiskolákat hozták nehéz helyzetbe. Bár tavaly 2015-höz képest Baján nőtt a felvettek száma, a kicsit több mint 200 fővel így is fele annyi gólyát vehet fel az intézmény évente, mint 2011-ben.

A döntéssel kapcsolatban megkerestük az NKE-t is, ahonnan időközben megkaptuk a választ. Ebben a következő áll: "Az átadás-átvétel folyamatban van. A képzéseket még az Eötvös József Főiskola hirdeti meg, de már az NKE-n, a Víztudományi Karon kezdik meg a tanévet a hallgatók és az oktatók". A levélből az is kiderült, hogy a képzés Baján marad, és a két intézet egy karként fog tovább működni. A felvételizőknek néhány változásra készülniük kell, az NKE ugyanis büntetlen előéletet igazoló dokumentumot kér a hallgatitól, illetve egy esküt is kell tenni az első félév megkezdése előtt. Fontos változás még, hogy állami ösztöndíjas hallgatók az NKE-n közszolgálati ösztöndíjat kapnak.

Kivételezett helyzetben az NKE?

Nem először kerül előnyös helyzetbe a 2012-ben - a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetemtől elcsatolt Közigazgatás-tudományi Kar integrációjával - létrehozott Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

Tavaly novemberben derült ki, hogy doktori címet adó ötéves képzésként államtudományi szak indul az NKE-n. Az azt megelőző évben módosították a felsőoktatásról szóló törvényt úgy, hogy csak a közszolgálatin lehessen ilyen képzést indítani. Ez ellen a jogi karok dékánjai tiltakoztak, mert szerintük nem egyeztettek sem a Magyar Rektori Konferenciával, sem pedig a Magyar Tudományos Akadémiával.

Fennállása óta nagyjából 80 milliárd forintot fordítottak uniós és költségvetési forrásokból az egyetem fejlesztésére és működésére. Ebből csak a Ludovika-projekt, tehát az egyetem új campusának kialakítása és a költözés 60 milliárdot emésztett fel - miközben tavaly a kormány 200 milliárdot fordított a teljes magyar felsőoktatásra.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!