A 444 felidézi, hogy Scheuer Gyula kancellár október 18-án az „egyes karok költségvetési hiányára” és a 2019. évi költségvetés várható alakulására tekintettel megszorításokat írt elő a Természettudományi Karnál, a Bölcsészettudományi Karnál, a Társadalomtudományi Karnál és a szombathelyi Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központnál.

A három karon bér- és létszámstopot rendeltek el, kancellári egyetértés kell az újabb óraadói megbízásokhoz, és csak az alapfeladatokhoz nélkülözhetetlen, nem halasztható kiadásokat engedélyezik. A TTK-n az igazgatóság körlevélben tájékoztatta az oktatókat a helyzetről: 2012 óta a kar folyamatosan növekvő hiánnyal küzd, mert az akkor megváltozott állami finanszírozás hátrányosan érintette őket, mostanra a hiány éves mértéke jóval több mint 1 milliárd forint.

Az ELTE szenátusa az év elején kötelezte a TTK-t, hogy idén takarítson meg 250 millió forintot, illetve szeptember 15-ig nyújtson be hosszú távú intézkedési tervet a hiány csökkentésére.

A lap azt írja, TTK dékánja, Surján Péter szeptember végén leadott egy hosszú távú intézkedési tervet, de az abban ígért költségcsökkentéseket kevesellték, a dékán az intézetigazgatók javaslatait nem fogadta el, és határozott kérés ellenére sem tárgyalta meg azt a Kari Tanáccsal (KT), csak szóbeli ismertetés történt, az írásbeli anyagot nem mutatta be, és szavazás sem volt.

A beadási határidő utáni első szenátusi ülésen a kancellár jelezte: nem fogadja el az intézkedési tervet, majd Scheuer Gyula közölte: a kar vagy visszahívja a dékánt, vagy kancellári biztost nevez ki az irányításra.

Az öt intézetigazgató ezért kénytelen volt – a szabályok szerint – bizalmatlansági indítványt benyújtani a dékán ellen. Ezt tudván a dékán úgy döntött: az október 31-i kari tanácsülésen bizalmatlansági szavazást kér maga ellen, és csak 75 százalékos támogatottság esetén folytatja a munkáját. A KT tagjainak csak a 17 százaléka támogatta őt, így november 5-i hatállyal elküldte a lemondását a rektornak.