Magyar milliárdosok iskolája: diploma sem kell a meggazdagodáshoz? Felsőoktatás
Eduline

Magyar milliárdosok iskolája: diploma sem kell a meggazdagodáshoz?

A leggazdagabb magyarok listáján olyan is akad, aki nem járt felsőoktatási intézménybe. A legtöbben azért diplomáztak.

Korábban megnéztük, hol és mit tanultak a Forbes által leggazdagabbnak talált négy ember. A továbbiakban a lista többi szereplőjének tanulmányait mutatjuk be.

Kezdük rögtön Széles Gáborral. A nagyvállalkozó vagyonát közel 137 milliárd  forintra taksálják. Mielőtt a nagyvállalati szférába lépett volna még a nyolcvanas években, a BME-n szerzett villamosmérnöki diplomát. Később részt vett Harvard executive management programjában, majd tudományos munkát végzett az Eötvös Loránd Geofizikai Intézetben.

A 100 milliárdosok klubjában még megtalálható Felcsuti Zsolt és Veres Tibor is. Előbbi ipari befektető, a külkereskedelmi üzemgazdász végzettség után marketing szakközgazdász lett, majd közgázból PhD fokozatot szerzett.

Veres szintén közgazdász, és a lista élén ez a végzettség dominál a mérnöki mellett (a listát vezető Csányi Sándor szintén közgazdász). Mérnök diplomája Szélesen kívül még az egyaránt 71,3 milliárdos vagyont birtokló Lakatos Péternek és Sinkó Ottónak van.

Mészáros Lőrinc néhány éve még nem volt jelen a leggazdagabb magyarokat bemutató listákon, most a Forbes a 28. helyen szerepelteti, és több mint 35 milliárdos vagyont tulajdonít neki. Mészáros szakmája szerint gázszerelő, és a kilencvenes évek elején még ebből kereste a kenyerét, vállalkozóként.

 

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.