Növelni szeretnék a fizetős hallgatók arányát az átalakuló Budapesti Corvinus Egyetemen, és számítanak a külföldi hallgatók számának emelkedésére is – a Népszava úgy tudja, többek között ez is elhangzott az intézmény dolgozói értekezletén.

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a Budapesti Corvinus Egyetemet 2019-től egy állami alapítású közhasznú alapítvány működteti tovább, Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Országgyűlésben arról beszélt felelte: azért éppen a Közgáz működési formáját változtatják meg, mert ebből az egyetemből lehet a méreteinél fogva leginkább gyorsan nemzetközileg is elismert, magas színvonalú egyetemet kialakítani.

Senki nem akarja „einstandolni” a Corvinust, egyetlen elvárás van a kormány részéről, a világszínvonal – a Népszava úgy tudja, az egyetem rektora, Lánczi András többek között ezzel nyugtatta kollégáit azon a dolgozói értekezleten, amit az intézmény nemrég kezdődött átalakítása miatt hívtak össze.

A BCE kancellárja, Pavlik Lívia elmondta: 2020-ban már egyáltalán nem fognak állami férőhelyeket hirdetni a jelentkezőknek. Az állami ösztöndíjas képzés helyett ugyan létrehoznak egy Corvinus-ösztöndíjat, ám a cél az, hogy a fizetős hallgatók nagyobb arányban, legalább 60 százalékban legyenek jelen az egyetemen. Ma 60 százalék az állami ösztöndíjas, 40 százalék az önköltséges hallgatók aránya.

Számítanak a külföldi - feltehetőleg fizetős - hallgatók számának növekedésére is: 2030-ra a jelenlegi 15-ről 45 százalékra akarják növelni arányukat. A kínai Fudan Egyetemmel megállapodást kötnek, amelynek részeként kettősdiploma-program indul az egyetemen, szemeszterenként mintegy négymillió forintos tandíjjal.

A nemzetköziesítés fontos szempont: hamarosan egy nemzetközi kollégium építésébe kezdenek, a külföldi oktatók, kutatók arányát is növelni akarják. A dolgozók helyzetén is javítanának, minden foglalkoztatotti kategóriában az átlagjövedelmek emelését ígérik, hogy ne kelljen például egy egyetemi oktatónak egyszerre két-három helyen dolgoznia.