A jelenlegi finanszírozás mellett nincs egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy 2020-ig bekerülhetnek-e a nemzeti...

A jelenlegi finanszírozás mellett nincs egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy 2020-ig bekerülhetnek-e a nemzeti tudományegyetemek a top 200-as világrangsorba. A felsőoktatás alapfeladatainak állami támogatása ugyanis öt év alatt majdnem a felére csökkent - mondta Bódis József, az egyetem rektora a Pécsi Újságnak.

Ahogy korábban megírtuk, a legújabb felsőoktatási stratégia szerint az intézményeket négy kategóriába sorolnák: nemzeti tudományegyetem, szakegyetem, szakfőiskola és regionális helyi főiskola. Többek között ez a kategória határozná meg a finanszírozást és azt, hogy milyen képzéseket folytathatnak. A rektor elmondta: a felsőoktatási kerekasztal megállapodása szerint szeptember második feléig kell elvégezni a besorolási döntéseket, hogy a szükséges törvénymódosítás még ősszel megszülethessen. Hozzátette: a Pécsi Tudományegyetem számára létkérdés a nemzeti tudományegyetemi minősítés, és meg is felel a követelményeknek.

Bódis József elmondta: egy sor szerkezeti és finanszírozási átalakításon van túl a felsőoktatás, ezek pedig évek múlva éreztetik majd a hatásukat. A rektor szerint az oktatás színvonalát a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységgel lehet növelni, a magyar egyetemek eredményeinek azonban csak kis részét hasznosítják az iparban.

A top 200-ba való bekerülésről Bódis elmondta: ahogy a tavaly decemberi, Mire jók a felsőoktatási rangsorok? című konferencián elhangzott, a 400. hely környékén végző bécsi egyetem támogatása körülbelül a háromszorosa annak, amit az ELTE kapott, de ugyanez igaz a prágai Károly Egyetemre is. Csak a bonni egyetem 2010-ben annyi pénzből gazdálkodott, mint amennyi abban az évben a teljes magyar felsőoktatás állami támogatása volt.