Az emberi erőforrások minisztere szerint a magyar felsőoktatásnak hihetetlen tradíciója, erőforrásai, nemzetközi színvonalú képzései vannak, ugyanakkor a felsőoktatás világa alulfinanszírozott, pazarló, sokszor nem azoknak a diplomáknak a megszerzését segíti, amelyekre a magyar gazdaságnak szüksége van.

A diplomások 20 százaléka olyan munkahelyen dolgozik, ahol nincs is szükség diplomára, másik 20 százalék pedig olyan munkahelyen, ahol nem arra a végzettségre van szükség, amellyel a diplomás rendelkezik - állapította meg Balog Zoltán a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara rendezvényén csütörtökön Budapesten.

Rámutatott, kétféle módon lehet közelíteni az oktatás kérdéséhez: minél szélesebbre tárni a kapukat, ez esetben a diákok finanszírozzák a képzésüket, önköltséges módon, illetve, ha az állam beszáll a finanszírozásba, nagyon komoly minőségi kritériumok mellett. Magyarországon e kettő "öszvér megoldása" van jelen, ami a legrosszabb irány - vélte.

Jelezte: a jövőben fele annyi pedagógust szeretnének képezni, ők azonban olyan ösztöndíjat kapnak, amely közelít a kezdő tanári fizetéshez. Hozzátette: az idén kétezer ilyen ösztöndíjat kínálnak majd. Megjegyezte: van olyan főiskola, ahol a hallgatók száma a felére csökkent az elmúlt öt évben, az oktatóké pedig tíz százalékkal nőtt. Gazdaságos működés ez? - tette fel a kérdést.

Balog Zoltán a felsőoktatás súlyos, több tízmilliárdos gondjának nevezte a PPP-konstrukciókat, és hasonló gondot jelent az egyetemek által felhalmozott adósságállomány. Az állam szerepét e téren is meg akarják erősíteni - jelezte. Szólt arról is, hogy tíz éven belül megháromszoroznák azon hallgatók számát, akik Magyarországon tanulnak. Ma rengeteg pénzt költenek kutatásra-fejlesztésre is, de az erőforrások elaprózottak - említett egy másik megoldandó kérdést.