Az egyetemi tanároknál is kiverte a biztosítékot a röghöz kötés Felsőoktatás
MTI

Az egyetemi tanároknál is kiverte a biztosítékot a röghöz kötés

Az Oktatói Hálózat felháborodással értesült arról, hogy az Országgyűlés oktatási bizottsága már be is nyújtotta a...

Az Oktatói Hálózat felháborodással értesült arról, hogy az Országgyűlés oktatási bizottsága már be is nyújtotta a hallgatói szerződésről szóló módosító javaslatot, amelynek tartalma megegyezik az Alkotmánybíróság által a héten megsemmisített kormányrendelettel.

Az oktatási bizottság szerdán nyújtotta be a parlamentnek a hallgatói szerződések törvényi szintű szabályozására tett javaslatát. A testület egy nappal azután terjesztette a Ház elé a felsőoktatási törvény módosítására vonatkozó indítványát, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés lényeges tartalmát szabályozó kormányrendeletet. Az Ab szerint ugyanis a felsőoktatási törvény alkotmányellenesen adott felhatalmazást a kormánynak arra, hogy ezt rendeletben határozza meg.

Az Oktatói Hálózat közleményében tiltakozását fejezte ki a hallgatói szerződés akár rendelettel, akár törvénnyel szabályozott intézménye ellen. A hálózat azt kéri Szabó Máté alapjogi biztostól, hogy a törvénymódosítás elfogadása esetén forduljon ismét az Alkotmánybírósághoz és a korábbi tartalmi kifogások alapján kérje a törvénymódosítás megsemmisítését.

A közleményben felidézték, hogy mint azt már korábban a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, Szabó Máté alapjogi biztos, a Hallgatói Hálózat, az Oktatói Hálózat, illetve sokan mások is megfogalmazták, a hallgatók "röghöz kötése" európai uniós jogelveket sért, ellentmond a munkaerő szabad áramlására vonatkozó, a Lisszaboni Szerződésben rögzített alapelvnek, miközben nem garantálja, hogy az állam megfelelő munkalehetőséget biztosít a diplomás fiataloknak. Az Oktatói Hálózat a magyar felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók autonóm szerveződése, amelynek jelenleg 272 tagja van.

Kínai, japán, koreai, finn, svéd vagy katalán - ilyen ritka idegen nyelvek közül is válogathattok az ország legjobb középiskoláiban Közoktatás Székács Linda

Kínai, japán, koreai, finn, svéd vagy katalán - ilyen ritka idegen nyelvek közül is válogathattok az ország legjobb középiskoláiban

Az angol mellé a legtöbben a németet választják második idegen nyelvként, hiszen a magyarországi középiskolák többségében csak ezt, vagy esetleg franciát, spanyolt vagy olaszt lehet. Vannak azonban olyan intézmények is, ahol ritkább idegen nyelveket is tanítanak, például oroszt, kínait, japánt vagy koreait. Megnéztük, milyen ritka idegen nyelvek közül válogathattok az ország legjobb középiskoláiban.