Az egyetemek irányításába is beleszólna az iparkamara Felsőoktatás
MTI

Az egyetemek irányításába is beleszólna az iparkamara

Az iparkamara a szakképzés után kiterjesztené hatáskörét a felsőoktatásra is - írja a Népszabadság.

Az iparkamara a szakképzés után kiterjesztené hatáskörét a felsőoktatásra is - írja a Népszabadság. A lap csütörtöki számában közölt cikk szerint a kormány mellett új szereplő jelent meg a felsőoktatás alakításában: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK).

A Népszabadság birtokába került dokumentumban szereplő egyik javaslat szerint a jelenlegi gazdasági tanácsok helyett "egységes jogi szabályozás alapján működő társadalmi-gazdasági tanácsokat/felügyelő bizottságokat kell létrehozni az MKIK koordinációjának és delegálási jogának biztosításával, amelyek külső kontrollként nem csupán az intézmények gazdálkodását, de a gazdaság és a felsőoktatási intézmények kapcsolatának meglétét és érvényesülését is ellenőrzik".

A dokumentumban többek között szerepel a gazdasági szereplők érdemi szerepének biztosítása a szakok, tananyagok akkreditációjában, a képzések kimeneti követelményeinek meghatározásában, továbbá a vállalati szakemberek oktatói státusú elismerése is. Az alapképzéseknél a cikk szerint még abba is beleszólást akarnak, hogy hány kreditet ismerjen el egy adott intézmény.

Nemcsak az egyetemek gazdaságát és képzési autonómiáját csorbítaná az MKIK, hanem a szervezet szerint a "hallgatói önkormányzatok hatáskörének felülvizsgálata", "az oktatás színvonalát korlátozó jogok megvonása" is indokolt lenne - olvasható a lapban.

A Népszabadság úgy tudja, hogy a javaslatok előkerültek a rektori konferencia és a minisztérium közötti szerdai egyeztetésen is. Az MKIK kezdeményezését Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár támogathatónak tartotta

Van olyan egyetem, ahol két év alatt több mint 20 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgával jelentkezők száma Nyelvtanulás Székács Linda

Van olyan egyetem, ahol két év alatt több mint 20 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgával jelentkezők száma

Az elmúlt öt évben drámai mértékben visszaesett a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, és ez egyre látványosabban megmutatkozik a felsőoktatásba jelentkezők körében is: míg korábban a nagy budapesti egyetemekre felvettek szinte mindegyike rendelkezett legalább egy B2-es nyelvvizsgával, mára akár húsz százalékkal is csökkent azok aránya, akik a felvételiig megszerezték azt – annak ellenére, hogy a vizsga első alkalommal ingyenes és többletpontot is ér.