Négy dolog, amit biztos nem tudtál az ELTE-ről
Miről nevezték el a Trefort-kert legérdekesebb épületét? Mi volt a lágymányosi campus helyén? Hová költözött a rektori hivatal?
Hatalmas tó a lágymányosi campus helyén
Ma Lágymányoson van Budapest legnagyobb egyetemi városrésze, amelyen a Műegyetem és az ELTE osztozik - pedig néhány évtizeddel ezelőtt még csak egy hatalmas tó volt a campus helyén. A lágymányosi részen az 1838-as árvíz után kezdődtek munkálatok: megépítették a Gellért-hegytől délre húzódó töltést, ez választotta el a kiszélesedő Dunától a lágymányosi tó területét.

A Gellért és a Műegyetem főépülete, a háttérben az ELTE campusának helye az 1910-es években
A tó északi részét a Műegyetem főépületének építésekor töltötték fel, majd a mai Petőfi hídtól délre eső terület következett, ott áll most az ELTE két nagy épülete.

A lágymányosi campus ma
A 19. század végén egyébként a lágymányosi öbölnél épült fel Budapest legfurcsább vigalmi negyede, a "lágymányosi Konstantinápoly": török kávéházakat, drzsámikat, minareteket és mór stílusú épületeket húztak fel két hónap alatt, színházi és zenei programokat szerveztek a különleges helyszínen. A vállalkozás mégsem aratott nagy sikert: fél év alatt tönkrement.

Így nézett ki a budapesti "Konstantinápoly" a 19. század végén
A rektori hivatal zárdába költözött
Volt már kolostor, zálogház, iskola és kórház is, ma pedig az ELTE rektori hivatala működik a Szerb utcai épületben, amely középkori alapokon nyugszik. Az épület egykor Klarissza-kolostor volt, így aztán templomtorony is tartozott hozzá, de annak ma már nyoma sincs.
Trefort-kert: nem a bölcsészeknek készült
Arra sokan emlékeznek, hogy az ELTE bölcsészkara a Pesti Barnabás utcából költözött a Múzeum körúti campusra, azt azonban már kevesebben tudják, hogy a Trefort-kertben eredetileg műegyetemisták tanultak, egészen 1910-ig, amikor átadták a mai BME-főépületet. A Múzeum körúton az egykori nagy termeket át is kellett alakítani, ezeket kisebb tanszéki szobákra osztották fel.

Miért Gólyavár?
A Trefort-kert legérdekesebb épülete a Gólyavár, amelyet - és ez aligha lep meg bárkit - a gólyákról neveztek el, az elsőévesek legfontosabb előadásait ugyanis itt tartották. Az 1920-as években itt működött az egyetemi nyomda, később újra előadóteremmé alakították át.

Vasúti sínpár a főépület pincerendszerében, szerencsét hozó Marx? Ezeket a dolgokat eddig biztosan nem tudtátok a Corvinusról.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |