Alaptörvénybe foglalhatják a hallgatói szerződést: holnap dönt a parlament Felsőoktatás
MTI

Alaptörvénybe foglalhatják a hallgatói szerződést: holnap dönt a parlament

A tavaly hatályba lépett alaptörvény negyedik, kormánypárti képviselők által javasolt módosításáról szavazhat az...

Decemberben tiltakozó diákok a Széll Kálmán téren égettek hallgatói szerződéseket

A tavaly hatályba lépett alaptörvény negyedik, kormánypárti képviselők által javasolt módosításáról szavazhat az Országgyűlés hétfőn, a 13 órakor kezdődő ülésen. A képviselők azt követően fogadhatják el az alkotmánymódosítást, hogy az ellen civilek a héten többször is tiltakoztak, valamint az Európai Unió is aggodalmának adott hangot, mondván: a változtatások alááshatják a jogállamiságot.

Az indítvány alkotmányba foglalná az Alkotmánybíróság (Ab) által megsemmisített átmeneti rendelkezések döntő többségét. Rögzítenék többek között a felsőoktatási hallgatói szerződések lehetőségét. A hallgatói szerződést minden állami ösztöndíjas hallgatónak alá kell írnia: ez rögzíti, hogy a diplomásoknak a képzési idő kétszeresét kell a végzés után itthon ledolgozniuk. 16 húsba vágó kérdés a szerződésről, válaszokkal itt.

A zárószavazás előtt álló javaslat ellen csütörtökön a fővárosi Fidesz-székház udvarában, szombaton pedig az Országgyűlés épülete melletti Alkotmány utcában tartottak demonstrációt. A résztvevők mindkét esetben az Ab épületéhez vonulva fejezték be megmozdulásukat, ahol új, a társadalom részvételével zajló alkotmányozást követeltek. Diákok is voltak a tiltakozó civilek között: a csütörtöki akcióról itt, a szombati demonstrációról pedig itt olvashattok. Az Európai Bizottság jelenleg elemzi a kormány válaszát a hallgatói szerződések ügyében: azt nézik, nem ütközik-e uniós jogba a szabályozás: erről itt olvashattok.

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.