Aláírja az államfő az alaptörvény-módosítást: alkotmányba kerül a "röghöz kötés" Felsőoktatás
MTI

Aláírja az államfő az alaptörvény-módosítást: alkotmányba kerül a "röghöz kötés"

Az államfő aláírja a Magyarország alaptörvényének negyedik módosítására vonatkozó törvényt, amely alkotmányban...

Az államfő aláírja a Magyarország alaptörvényének negyedik módosítására vonatkozó törvényt, amely alkotmányban rögzíti többek között az állami ösztöndíjas hallgatók kötelező itthoni munkavállalását - a hallgatói szerződésben foglalt "röghöz kötést" - és az egyetemek, főiskolák kancellárok általi pénzügyi irányításának lehetőségét. Áder János döntését az M1 Híradójában jelentette be szerda este.

Az államfő döntését azzal indokolta, hogy ez az egyetlen alkotmányos választása. "Az alkotmány elfogadása vagy módosítása ügyében ugyanis az Alaptörvény egyszerű és világos szavakkal rögzíti, idézem: "A köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését." - mondta.

"Egyértelmű alkotmányos kötelezettségem, hogy az alkotmánymódosítást aláírjam és kihirdessem. Függetlenül attól, hogy a módosítás kinek az ízlésével találkozik, és függetlenül attól, hogy ez tetszik-e nekem, vagy sem" - tette hozzá.

Felvételi kisokos: kinek való a két tanítási nyelvű gimnázium és a nyelvi előkészítő? Közoktatás Gál Luca

Felvételi kisokos: kinek való a két tanítási nyelvű gimnázium és a nyelvi előkészítő?

Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.