A svéd egyetemisták a legfurcsábbak a világon Felsőoktatás
Eduline

A svéd egyetemisták a legfurcsábbak a világon

Az itthoni egyetemeken is gyakran találkozni furcsa, apró tradíciókkal, amik szájról szájra terjednek, de Svédországban országos szinten is egészen bizarr szokásoknak hódolnak a diákok.

A The Local szedte össze a legjellemzőbb egyetemista tradíciókat. Ilyen például az akadémiai negyedóra, ami azt jelenti, hogy az előadásokra csak 15 perccel azok kezdete után esnek be. Ez állítólag azokból az időkből ered, mikor még nem volt órájuk a diákoknak, így a templomra hagyatkoztak, ami viszont csak egészkor harangozott, innentől pedig negyedórájuk volt beérni az előadásokra.

Szintén késni szokás az esti rendezvényekről, bulikról, tehát ha a meghívásban 8 óra szerepel, az 8:30-at jelent.

Szinten egyedülálló, és állítólag országos méreteket öltő őrület a stressz üvöltéssel való orvoslása. A diákok este 10-kor kinyitják az ablakot, hogy a vizsgaidőszak minden feszültségét világgá üvöltsék.

A többi fura szokásról, mint az egyetemi klubokról, az azokon fogyasztott ételekről és a vedelős dalokról itt olvashattok bővebben.

Felvételi kisokos: kinek való a két tanítási nyelvű gimnázium és a nyelvi előkészítő? Közoktatás Gál Luca

Felvételi kisokos: kinek való a két tanítási nyelvű gimnázium és a nyelvi előkészítő?

Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.