Több kérdés érkezett az elmúlt napokban a hallgatói szerződésről - egyik olvasónk azt kérdezte, megmaradt-e az a szabály, amely alapján tizenkét félévig lehet államilag finanszírozott formában tanulni.
Elvégeztem 6 félév alatt egy alapképzést, majd 4 félév felsőfokú szakképzés következett. Most felvettek államilag támogatott mesterképzésre, amely szintén 4 féléves. Ezzel túl fogom lépni a 12 államilag támogatott félévek számát. Ám azt hallottam, hogy minden képzési formából ingyenesen el lehet végezni egyet-egyet. Kérdésem az lenne, hogy az utolsó két félév költségtérítéses lesz-e nekem? Ha igen, akkor a hallgatói szerződésben már csak az fog szerepelni, hogy 2 évet kell mindenképp itthon dolgoznom (hiszen ebben az esetben a kettőből csak egy évet finanszírozna az állam)?
Az új felsőoktatási törvény meghagyta azt a korábbi szabályt, hogy egy hallgató maximum 12 félévig tanulhat államilag finanszírozott formában. A változás csupán annyi, hogy szigorúbban szabályozzák, mennyi időt kaptok az adott szintű végzettség (alapszak, osztatlan képzés, mesterszak, felsőoktatási szakképzés) megszerzésére – a képzési idő másfélszeresén belül meg kell szerezni a diplomát, különben vissza kell fizetni a képzés költségeinek felét.
Ez azt jelenti, hogy az utolsó két félévet már csak költségtérítéses formában tudod majd elvégezni, de a belföldi munkavégzés hosszának kiszámításakor csak az államilag támogatott szemesztereket fogják alapul venni - mivel a korábbi szakokat még a régi rendszerben kezdted el, csak a mesterképzés számít, vagyis két évig kell magyarországi munkahelyen dolgoznod a diplomaszerzést követő húsz évben. Tizenhét kérdés és válasz a hallgatói szerződésről - a legfontosabb tudnivalókat itt találjátok.
Kérdésed van? Válaszolunk |
Problémák vannak az iskolában vagy az egyetemen? Nem tudsz eligazodni a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre? Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket! Mielőtt elküldenéd a kérdésedet, itt nézd meg, foglalkoztunk-e már a témával. |