A kormány szerint nem történt szabálytalanság a lex CEU tárgyalása előtt Felsőoktatás
Eduline

A kormány szerint nem történt szabálytalanság a lex CEU tárgyalása előtt

A Miniszterelnökség cáfolja a Lattmann Tamás nemzetközi jogász által felvetetteket.

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítását az Országgyűlés nem sürgős, hanem kivételes eljárásban fogadta el. Az ügyiratot Semjén Zsolt Miniszterelnök-helyettes 2017. március 31. napján írta alá, Budapesten. Az ügyirat kelteként nem az aláírás, hanem a benyújtás napja került feltüntetésre, amelyet semmilyen szabály nem zár ki - írják.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász Facebook-oldalán azt írta, "a törvényjavaslatot a Parlament sürgősséggel fogadta el, amit az előterjesztő Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a miniszterelnökségi fejléces papíron írt beadványával kezdeményezett, amit Budapest, április 3-i aláírásával látott el". Semjén azonban a keltezés napján épp Teheránban tárgyalt.

A kivételes eljárást 2017. március 31-én 14 óráig, valamint 2017. április 3-án reggel 8 és 12 óra között állt módjában a Kormánynak kezdeményezni. A kivételes eljárást kezdeményező ügyirat 2017. március 31-én került át Miniszterelnök-helyettes úr titkárságára és még aznap vissza az aktát gondozó főosztályhoz - írja a Miniszterelnökség közleményében.

Nyelvvizsga, nyelvi érettségi: melyik éri meg jobban? Nyelvtanulás Kurucz Tünde

Nyelvvizsga, nyelvi érettségi: melyik éri meg jobban?

Évről évre több ezerrel csökken a nyelvvizsgázók száma, mert a diploma megszerzésének már nem kötelező feltétele. Ugyanakkor a felvételin az intézményi pontoknál akár 50-70 pluszpontot is érhet a nyelvtudás, de ebben a tekintetben óriási különbségek lehetnek az egyetemek, a karok és a szakok között.