A felsőoktatás elfeledett problémája lett a néhány éve működő kancellária rendszerének bevezetése, pedig több százezer egyetemi polgárt érint, hogy a kormány az intézmények nyakára ültette a maga embereit.
Kiüresített autónómia?
Az Eötvös Károly Intézet szervezésében egy ideje pihenő témát vettek elő a Színvonalas és független egyetemi oktatást! konferencia keretében múlt hét csütörtökön: sérült-e a felsőoktatási intézmények autonómiája, lehet-e sikeres az ellenőrzés az autonómia sérthetetlensége esetében, valamint milyen eredményei vannak eddig a kancelláriának és a konzisztóriumnak hazánkban?
A két panelben zajló konferencia első felében hivatalosan a konzisztóriumok működéséről lett volna szó, ám hamar el lett intézve a téma. A konzisztórium egy olyan 5 tagból álló szervezet lett az egyetemeken, melynek tagja a Szenátus által megválasztott rektor, a miniszterelnök által kinevezett kancellár, valamint az egyetem által jelölt és a miniszter által kinevezett 3 személy. A konzisztóriumnak egyetértési joga van az egyetem életét meghatározó ügyekben, mint a költségvetés kialakítása és az intézményi stratégia elfogadása.
Azonban a félelmek ellenére a konzisztóriumok csoda, ha működnek: Fazekas Marianna, az ELTE docense szerint az ő intézményében szűk két év alatt mindössze négyszer ült össze a konzisztórium, ebből mindössze kettőn volt érdemi ülés. Amennyiben a konzisztórium egy kérdésben két összehívott ülés esetén sem alkot határozatot - jellemzően össze sem ülnek -, akkor az egyetértési joga az adott kérdésben megszűnik, vagyis a Szenátus, a rektor vagy a kancellár hozhat döntést.
Ebben a helyzetben teljesen feleslegesnek ítélték meg az előadók a konzisztóriumot, Fleck Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár szerint az autonómia lényege az államon kívülisége, vagyis pont ellentétes azzal az érveléssel, hogy a kormánynak szorosan befolyásolnia kell az egyetem gazdálkodását. A kancellárokra terelődött a hangsúly, Fleck szerint viszont csak duplikálták az egyetemen meglévő ügyintézők és hivatalok számát. Hozzá csatlakozott Fazekas Marianna, aki szerint a konzisztórium és a kancellária olyan, mintha egy nadrágszíj mellé egy nadrágtartós is felvenne valaki.
Fazekas ugyanakkor hozzátette, hogy a konzisztóriumok megpróbálnak beszállni az egyetem lobbitevékenységébe, ami nagyon jól jöhet alkalmanként, ugyanis 3 évig nem tudtak közbeszerzésen könyveket vásárolni az egyetemeken. Fazekas szerint a kancellária a nagyobb gond, ami "egész pályás letámadás" volt az egyetemeken: hatalma tömöríti az egykori gazdasági főigazgató valamint az egyetemi főtitkár pozícióját. Mivel mindennek anyagi vonzata van, ezért viszont a kancellár felel, így alig akad olyan ügy, amiben a rektor a kancellár nélkül dönthetne, például új munkaerő felvételében.
A kancellárok személye továbbra is alkotmányossági kérdéseket vet fel a megszólalók szerint, ugyanis 2005-ben az alkotmánybíróság megtiltotta, hogy az intézményen kívüli szerv beleszóljon az autonómiát érintő ügyekbe. Bár az alkotmányt alaptörvényre cserélte a hatalom, de Szüdi János egykori államtitkár szerint mivel a jog szemléletmódja a kérdésben nem kellett, hogy változzon, továbbra is érvényesnek kell tekinteni a 2005-ös alkotmánybírósági döntést. Nem mellesleg, ombudsmani állásfoglalás is van arról, hogy a kancellár egyetértési joga akadályozza az autonómia gyakorlását.
A második panelben a hatékony egyetemi működés és az autonómia kapcsolatát vizsgálták a meghívottak, ám itt is inkább a kancellárok működéséről volt szó. Csanádi Judit, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora szerint nekik nincs semmi bajuk a konzisztóriummal, inkább az egyetem kancellárjával - bár hozzátette, hogy más egyetemeken jobban kijönnek a kancellárral.
A kormány érve a kancellária bevezetése kapcsán többek között az volt, hogy túl sok pénz folyik el a tanszékek és az oktatók között felesleges kiadásokra, ez okozza a rendszer pénzhiányát is. Erre válaszul jöttek a kancellárok, egyúttal 2011-2012-ben megvágták a felsőoktatás költségvetését, megnézve, hogy a meghúzott nadrágszíj melyik állása hagyja még életben a rendszert. A forrásokat lassan elkezdte visszacsorgatni a kormány, de ahogy arról pár hete a rektorok is nyilatkoztak, a források nagyobb részét a kormány a bérek emelésére fordította, nem a működésre vagy kutatásra:
Bódis József rektor: Minden egyetem gúzsba kötve táncol itthon
Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora szerint ugyan tényleg több forrást kapnak az egyetemek és főiskolák, de ettől nem lett jobb a magyar felsőoktatás. Csütörtökön tartották a Magyar felsőoktatás 2016 - Helyzetkép: várakozások és eredmények címmel rendezett konferenciát csütörtökön Budapesten az oktatásirányítás és az egyetemek képviselői.
A hatékonyság kérdésében Polónyi István oktatás-közgazdász véleménye szerint érdemesebb lenne, hogy nem a legolcsóbb rendszert építik ki a felsőoktatásban, hanem a rendelkezésre álló forrásokból a legjobbat. Emellett a vita másik résztvevője, Bojár Gábor vállalkozó szerint az egyetemeket kell érdekelté tenni abban, hogy hatékonyabban gazdálkodjanak - szemben a megszorításokkal -, vagyis a jó működést kellene több forrással jutalmazni. Egy ilyen rendszer lényegében feleslegessé is tenné a mostani, széles hatáskörrel rendelkező kancellárok pozícióját.
