A hallgatói szerződések miatt vonja kérdőre a magyar kormányt az Európai Bizottság Felsőoktatás
MTI

A hallgatói szerződések miatt vonja kérdőre a magyar kormányt az Európai Bizottság

Konzultációt kezdeményezett az Európai Bizottság Magyarországgal azzal kapcsolatban, hogy összhangban áll-e az uniós...

Konzultációt kezdeményezett az Európai Bizottság Magyarországgal azzal kapcsolatban, hogy összhangban áll-e az uniós előírásokkal a felsőoktatási hallgatói szerződések magyar szabályozása - közölte pénteken az MTI-vel Andor Lászlónak, a foglalkoztatási, szociális és társadalmi befogadási kérdésekben illetékes EU-biztosnak a hivatala. Tizenhét húsba vágó kérdés a hallgatói szerződésekről - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény jövő februárig vár választ a magyar hatóságoktól a felvetett aggályokra. A kérdéskört Brüsszelben annak alapján sorolták hónapokkal ezelőtt Andor László illetékességi körébe, hogy a magyar jogszabály-módosítások nyomán az Európai Unióhoz eljuttatott kifogások a munkaerő szabad áramlásának - mint az egyik sarkalatos európai jogelv érvényesülésének - az esetleges korlátozására utalhatnak. 

A pénteki brüsszeli tájékoztatás értelmében a bizottság úgynevezett "pilot eljárást" indított a felsőoktatási törvény, illetve az azt kiegészítő kormányrendelet miatt. 

Ez az eljárásfajta hangsúlyozottan nem minősül kötelezettségszegési ("infringement") eljárásnak - vagyis az uniós testület azt nem állapította meg, hogy a magyar szabályozás ellenkezik az uniós joggal, hanem pusztán tisztázást igénylő pontokra hívja fel a magyar hatóságok figyelmét, és ezekről konzultációt kezdeményez.  

A jogszabályok szerint az államilag finanszírozott felsőoktatási helyeket elnyert hallgatóknak szerződést kell kötniük az állammal. Ebben vállalniuk kell, hogy diplomájuk megszerzése után Magyarországon töltik el a képzési időtartam kétszeresének megfelelő időt a végzést követő 20 évben. 

 Az EU "pilot projektjét" 2008 áprilisában indították azzal a céllal, hogy egyes polgárok, illetve azok bizonyos csoportjai, adott esetben jogi személyek által az uniós jog alkalmazásával összefüggésben felvetett kifogásokat - az érintett tagállam hatóságaival konzultálva - tisztázni lehessen, megelőzve egy esetleges kötelezettségszegési eljárást.

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.