A diákmunka jobban fizet, mint a főállás Felsőoktatás
MTI

A diákmunka jobban fizet, mint a főállás

A diákok több mint 70 százaléka a Facebookon keres munkát, ezt követik a diákszövetkezetek weboldalai, valamint az állásbörzék és karriernapok - derült ki a Mind-Diák Szövetkezet felméréséből.

A mintegy nyolcezer tanuló megkérdezésével készített kutatásból kiderült az is, hogy a hallgatók csaknem 80 százalékának a jó fizetés az egyik legfontosabb szempont a diákmunka kiválasztásánál. A válaszadók több mint fele szakmai kihívást jelentő állást keres, és a rugalmas munkaidő is fontos kritérium a diákoknak.

A diákmunkák népszerűségi versenyében továbbra is az adminisztratív munkák vezetnek, ezeket a gyakornoki, vagyis szakirányú tanulmányokat igénylő és a host/hostess munkakörök követik. Mivel azonban vidéken a legnagyobb arányban betanított és könnyű fizikai munkák vannak a szövetkezet kínálatában, a legtöbben ezeken a területeken dolgoznak, míg Budapesten az irodai és gyakornoki munkakörök vezetnek. A vasárnapi zárva tartás a diákoknak nem éri meg: erről itt olvashattok.

A felmérésből kiderül az is, hogy egy diákmunkás azonos bruttó bér mellett jobban kereshet, mint a főállású kollégája, mert bérét csak 16 százalékos személyi jövedelemadó-levonás terheli. Ezzel jól járnak a munkaadók is, hiszen a munkáltatói ráfordítás akár 30-40 százalékkal is kisebb lehet, ami ösztönzőleg hathat a tanulók foglalkoztatására - írják.

A cégek jellemzően nem tervezik a diákok hosszabb távú foglalkoztatását, ennek ellenére folyamatosan bővül a foglalkoztatók köre, csaknem 25 százalékkal nőtt a vállalatok diákmunka iránti igénye a 2015-ös első negyedéves adatok alapján az előző év azonos időszakához képest. A szakképzésben tanuló diákokat éhbérért dolgoztatják: a részleteket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.