Három havonta teljesen kihal a Facebook – legalábbis nagyjából ilyen rendszerességgel jelennek meg a többé-kevésbé komoly szakértők és kutatóintézetek jóslatai arról, hogy a legnagyobb közösségi szolgáltatásnak hamarosan befellegzik. És nagyjából ugyanilyen időközönként teszi közzé a Facebook a korábbinál még nagyobb számokat tartalmazó sikerjelentését. Unatkozó fiatalok, kritikus tömeg és dollármilliárdok - megnéztük, mi a helyzet a Zuckerberg-galaxisban.

Mit csinálnak most az Egyesült Államokban a tinédzserek? Az itthonról nézve látszólag teljesen érdektelen kérdés a közösségi weben az egyik legfontosabb marker. A Pew Research Center elmúlt hónapokban végzett kutatása szerint a 13-17 éves amerikai fiatalok több mint fele (56%) naponta sokszor érintkezik az internettel, míg negyedük (24%) saját bevallása szerint is szinte folyamatosan online. Ilyen komoly jelenlét mellett nem csoda, hogy az USA-béli tinik jelzői, vagyis inkább alakítói annak, miből is lesz a következő Facebook.

Több tanulmány szerint az utód érkezése már nem várat sokat magára, a manapság 1,4 milliárdos felhasználói bázissal rendelkező közösségi oldal ideje ugyanis lejárt. Másfél éve a University College London szakemberei nyolc európai országban végzett kutatás után jutottak arra az eredményre, hogy a fiatalok körében „a Facebook nem csak lejtőn van, hanem tulajdonképpen halott és már el is temették”.

Néhány hónapra rá lényegében hasonló eredményre jutottak a Princeton Egyetem munkatársai is, akik epidemológiai modellezés után állítják: a Facebook úgy működik, mint egy vírus, ami hamarosan legyengül és 2017-re elveszti – a kutatás idején 1,2 milliárdos – felhasználói körének 80 százalékát. Legutóbb, éppen néhány hete pedig az amerikai Piper Jaffray befektetési bank kutatása mondta ki: a Facebook ereje hanyatlóban van.

Míg a Princeton-féle “2017-re lecseng” jóslatot csak az idő cáfolhatja, a fiatalok Facebooktól való elszakadását emlegető elemzéseknek – melyek gyakran a szülők erősödő jelenlétét emlegetik indokként – már most ellentmondani látszik a Pew Research cikk elején idézett jelentése. Az áprilisban közzétett tanulmány szerint az amerikai fiatalok 71 százaléka használja a Facebookot.

A Facebook hamarabb tűnhet el, mint a Facebook Inc.

Ahogy azt az egyik legismertebb jövőkutató, a Google sorait erősítő Raymond Kurzweil (is) megfogalmazta, a jóslatok jelentős része ott bukik el, hogy túlságosan is a “mi van most”-ból indul ki. A megállapítás igaz lehet a Facebook jövőjével kapcsolatban megfogalmazott jóslatokra is: szinte mindegyik kvalitatív jövendölés vagy kvantitatív elemzés a Facebook jelen formájára vonatkozik, azaz lényegében azt feltételezi, hogy a közösségi szolgáltatás holnap közel ugyanolyan lesz, mint amilyen tegnap volt.

Ez pedig már csak azért sem így lesz, mert Mark Zuckerberg és társai is olvassák az elemzéseket, sőt alighanem ők maguk is rendszeresen végeztetnek saját kutatásokat. Ezek alapján pedig időben látják, hogy milyen jellegű közösségi webes tartalmak és szolgáltatások vannak feltörőben – az így kapott eredményekhez pedig vagy magát a Facebookot tudják hozzáigazítani, vagy elgondolkozhatnak a feljövőben lévő piaci szereplő megvásárlásán.

Magyarok a Facebookon

A KutatóCentrum tavaly novemberben közzétett jelentése szerint a Facebook ismertsége a magyar internetezők körében gyakorlatilag 100 százalékos. A netezők 89 százaléka pedig regisztrált is a szolgáltatásba és majdnem mindegyikőjük (96%) aktívan használja is azt. Az internetezők több mint 70 százaléka napi szinten használja valamelyik közösségi platformot, egyharmaduk még munkaidőben is ezeken az oldalakon kapcsolódik ki, 16 százalékuk pedig úgy érzi, ha néhány napig nem lép be, sok mindenből kimarad. Itthon a legintenzívebben a nők és a 18-29 évesek használják a közösségi felületeket. Az NRC egy évvel korábbi kutatása szerint a Twitterre a 18-75 év közti magyar internetezők 15 százaléka regisztrált, míg a Twitter ebben a körben 5 százalékot ért el. A kutatás a 18 évnél fiatalabbakra nem terjedt ki, pedig az a korosztály valószínűleg mindkét szolgáltatás eredményét jelentősen javította volna.

Hogy ez a folyamat mennyire jól működik, arra a legjobb példát egy bizonyos Kevin Systrom állalkozása adja. 2012 áprilisában rengetegen ültek értetlenül a monitorok előtt, az átlagolvasók mellett a szakmabéliek sem nagyon értették, hogy miért ért meg 1 milliárd dollárt a Facebooknak, illetve az üzletről egyszemélyben döntő Mark Zuckerbergnek az, hogy megszerezze az Instagramot.

A 2012-es válasz megtalálható a Pew Research 2015-ös kutatásában: az amerikai fiatalok népszerűségi listáján a 71 százalékos Facebook után második helyen az 52 százalékos Instagram áll.A vállalat tehát minden eddiginél stabilabb lábakon áll – még akkor is a legdominánsabb szereplő lenne a közösségi weben, ha a Facebook nevű szolgáltatást nem is számítanánk. Még igazabb a megállapítás, ha egy kicsit nagyobbra nyitjuk a fókuszt: az 1,4 milliárdos Facebook és a 300 milliós Instagram mellett az önálló platformmá alakított Messenger 600 millió felhasználós lábat jelent a cégnek, a szintén a Facebook tulajdonában álló WhatsApp kommunikációs alkalmazásnak pedig 700 millió felhasználója van.

Dübörögnek a konkurensek is

A Facebookon kívül még három cég rendelkezik sokszázmilliós, aktív bázissal. Az egyik a Google, aki a Google Plusszal bár sokadjára próbált sikertelenül felugrani a közösségi webes vonatra, a YouTube révén komoly konkurenciát jelent a Facebook számára. Mivel ezt a „problémát” felvásárlással nyilvánvalóan nem lehet megoldani, Zuckerbergék éppen az idei F8 fejlesztői konferenciájukon jelentették be, hogy erősítik a videók jelenlétét a Facebookon és fejlesztik a lejátszó funkcionalitását.

A másik problémás cég a Twitter, amely nem csak a 140 karakteres üzenetekkel operáló főtevékenysége, hanem a fiatalok körében népszerű – de ebben a közösségben meg is ragadó – Vine mikrovideo-szolgáltatásával is sértheti a Facebook érdekeit. A Twitter-birodalom felvásárlásán áprilisi sajtóinformációk szerint a Google és egy meg nem nevezett másik cég is fontolgatja.

Az 1,44 milliárd lakosú ország

A Facebook olyannyira nem haldoklik, hogy az idei első negyedévben még az elemzői várakozásokat is felülmúlva tudta bővíteni táborát. Míg a tavalyi év utolsó három hónapjában “csak” 1,39 milliárd aktív felhasználója volt a közösségi oldalnak, az április végén közzétett adatok szerint az idei első negyedévben már 1,44 milliárdos volt a bázis. Érdemes tudni, hogy az aktív felhasználók számát általában havi szinten mérik a vállalatok, azaz aki egyszer belép egy hónapban, az már aktívnak számít. Zuckerbergék azonban közzétettek egy sokkal beszédesebb adatot is: a Facebookot naponta 936 millióan használják – ez sokat elmond a felhasználói aktivitásról.Az 1,44 milliárd felhasználóból 581 millióan kizárólag telefonjukról facebookoznak. A csak mobilon belépők aránya a teljes tábor bővülésénél sokkal gyorsabban növekszik. Ráadásul nem csak az aktivitás tolódik mobilra, hanem a pénz is: a Facebook teljes bevételének több mint 70 százaléka származik erről a platformról.

Az aktuálisan legforróbbnak tűnő veszélyt azonban egy jóval kisebb és fiatalabb cég, a Snapchat szolgáltatása jelenti. Ez tulajdonképpen egy önmegsemmisítő funkcióval felruházott üzenetküldő: az egy vagy több ismerőssel megosztott fotós vagy videó üzeneteket minden címzett egyszer nézheti meg, néhány másodpercre, a tartalmak ezután törlődnek. Van azonban nyilvánosan posztolós funkciója is: az így közzétett megosztásokat (fotókat vagy videókat) 24 órán keresztül lehet látni a felhasználó hírfolyamában. A funkciók által kirajzolt kép már jól mutatja, miért is veszélyes a Facebook számára a Snapchat: tulajdonképpen egy azonnaliságra fókuszáló Facebookról és Facebook Messengerről van szó.

A nyilvános posztolások egyre komolyabb közönséghez jutnak el: az Oscar-gála, az Oktoberfest, sőt a viszonylag szakmaibbnak számító CES szórakoztatóelektronikai szakkiállításról is született olyan megosztás, melyet több tízmillió felhasználó látott. A Snapchat erejét már a médiavállalatok is kezdik komolyan venni – egyre többen jelennek meg a platformon –, így pedig már végképp érthető, miért is érezheti magát kényelmetlenül a tartalomelosztás piacát uraló Facebook. Főleg úgy, hogy 3 milliárdos felvásárlási ajánlatukat már elutasította a Snapchat.

Nagyobb léptékben gondolkodnak

Eleftherios Hatziioannou, a Peopleizers elemzőcég alapítója tavaly a budapesti AllthingsFacebook konferencián fogalmazott úgy: a Facebook csak öngyilkossággal juthatna a süllyesztőben eltűnt MySpace sorsára. A fentiek ismeretében márpedig úgy tűnik, Mark Zuckerbergnek egyelőre esze ágában sincs kirúgni maga alól a széket. Olyannyira nincs, hogy az újabb közösségi szolgáltatások felvásárlása és a Messenger önálló platformmá alakítása mellett a Facebook (illetve Zuckerberg) két éve egy sokkal nagyszabásúbb projektbe is belefogott. Az Internet.org névre hallgató kezdeményezés célja, hogy – először a helyi mobilszolgáltatók bevonásával, később pedig saját erőből, napelemes drónokról szórva – ingyenes internetelérést biztosítsanak a világ minden pontján. A néhol már működő szolgáltatás a tervek szerint idén év végére 100 országban lesz elérhető. Ha pedig ilyen módon Zuckerbergék kezében lesz a felhasználók számára ingyen internetet jelentő csatorna, akkor az talán csak másodlagos kérdés, hogy éppen a vállalatbirodalom melyik szolgáltatását szeretnék felfuttatni rajta.

Visszautasították Zuckerberget

A Snapchat alapítói, a 23 éves Evan Spiegel és a 25 éves Bobby Murphy a (29 éves) Mark Zuckerberg 3 milliárd dolláros ajánlatát utasították vissza, azzal, hogy a Snapchat nem ennyit ér. Ez utóbbi megállapításban legtöbben egyetértenek, a különbség csak annyi, hogy míg a pénzügyi elemzők többsége alacsonyabbra taksálja a vállalat értékét, a vezérigazgatói posztot betöltő Spiegel szerint kár lenne “némi rövidtávú előnyért” feláldozni az általuk létrehozott értéket.

Cikkünk a Campus Plusz 2015 című kiadványban jelent meg.