Ennek oka nagyrészt a globális verseny felgyorsulása, de nem elhanyagolható szempont többek között az sem, hogy a Trump-kormány jelentősen csökkentette a szövetségi forrásokat.
Jelentősen átrendeződött a globális egyetemi rangsorok élmezőnye: bár a Harvard Egyetem továbbra is a világ vezető kutatóegyetemei közé tartozik, a tudományos publikációk mennyisége és hatása alapján összeállított Leiden Ranking listán a harmadik helyre csúszott vissza, miközben a kínai egyetemek látványosan erősödtek – közölte a New York Times.
A rangsor élére a kínai a Csöcsiangi Egyetem került, és további hét kínai intézmény szerepel a top 10-ben. Ez éles kontrasztban áll a 2000-es évek elejével, amikor a top 10-ben hét amerikai egyetem volt, és csupán egyetlen kínai került be a top 25-be.
Szakértők szerint a változás nem elsősorban az amerikai egyetemek romló teljesítményének, hanem a globális verseny felgyorsulásának tudható be. Ugyanakkor az Egyesült Államokban a Trump-kormány kutatási támogatáscsökkentései, az utazási tilalmak és a bevándorlásellenes intézkedések tovább nehezítették az egyetemek helyzetét.
Átrendeződött a globális egyetemi rangsorok élmezőnye
A nemzetközi hallgatók számának visszaesése is aggasztó jel: 2025 augusztusában közel 19 százalékkal kevesebb külföldi diák érkezett az Egyesült Államokba, mint egy évvel korábban. Ez hosszabb távon tovább ronthatja az amerikai egyetemek presztízsét és rangsorbeli helyezését.
Ezzel szemben Kína az elmúlt két évtizedben hatalmas összegeket fektetett a felsőoktatásba, és célzott intézkedésekkel – például új, tudományos végzettségűeknek szóló vízumprogrammal – igyekszik magához vonzani a nemzetközi kutatókat. Elemzők szerint mindez egy új globális „felsőoktatási világrend” kialakulását vetítheti előre.
