Majdnem egyéves kényszerszünet után hétfőn újra megkezdődött a tanév a szerbiai egyetemeken, miután a hallgatók tavaly ősz óta blokád alatt tartották az intézmények egy részét. A tiltakozások az újvidéki vasútállomás tragédiáját követően robbantak ki, amelyben tizenhatan vesztették életüket. Bár az oktatás hivatalosan újraindult, a hallgatók egy része továbbra is az utcán maradt, előrehozott parlamenti választásokat követelve.
Az MTI tudósítása szerint az újvidéki tragédia első évfordulóján több ezren rótták le kegyeletüket az áldozatok előtt, az egyik áldozat édesanyja pedig éhségsztrájkot kezdett a belgrádi parlament előtt. A hétvégén kormányellenes és kormánypárti tüntetők csaptak össze a helyszínen, a rendőrség 37 embert állított elő a közrend megsértése miatt.
A tiltakozások háttere
A szerbiai tiltakozások 2024 novemberében robbantak ki, miután az újvidéki vasútállomás előtetője leszakadt, 16 ember halálát okozva. A tragédia országos felháborodást váltott ki, a felelősségre vonás elmaradása pedig hosszú hónapokra az utcára vitte az embereket.
A megmozdulások élére az egyetemisták álltak: elfoglalták az egyetemek épületeit, lezárták a bejáratokat, és ezzel megbénították az oktatást. A diákok és támogatóik a kormány felelősségre vonását, a korrupció felszámolását és előrehozott parlamenti választásokat követeltek.
Januárban több tízezren vonultak Belgrád utcáira, a hallgatók pedig közlekedési csomópontokat blokád alá vettek, hogy nyomást gyakoroljanak Aleksandar Vučić elnök kormányára. A tiltakozások egész évben folytatódtak: augusztusban és szeptemberben újabb hullám indult, miután az ügyészség vádat emelt 13 ember ellen, köztük egy korábbi miniszterrel, a vasútállomási tragédia miatt.
A tanév újraindulását követően sem csitultak a feszültségek. A Szabad Magyar Szó számolt be arról, hogy Dejan Vuk Stanković oktatási miniszter a Pink Televízióban arról beszélt, hogy az elmúlt évben elszenvedett károk nem csupán gazdasági természetűek, hanem „mélyebb jellegűek”, mivel megingott a bizalom az egyetemek iránt.
A bizalmat fokozatosan kell visszaépíteni, ha ismét előtérbe helyezzük, hogy az egyetemek a tudás forrásai és terjesztői
– fogalmazott a miniszter, aki szerint várható, hogy újabb blokádok kísérletei történnek, de hozzátette, nem kívánja, hogy a tanévkezdés politikai „licitálássá” váljon.
Stanković szerint a kormány célja a párbeszéd, ugyanakkor figyelmeztetett: „Aki nem dolgozik, nem kap fizetést.”
Az oktatási tárca vezetője hangsúlyozta, hogy az oktatásnak és a politikának el kell válnia egymástól, ugyanakkor „erkölcsi kötelességének” nevezte, hogy minden dékánnal egyeztessen a helyzet rendezése érdekében.
A hallgatók követelései változatlanok
Miközben az egyetemeken megkezdődtek az órák, a hallgatói mozgalmak egy része nem fogadta el a kompromisszumot, és továbbra is az előrehozott választások kiírását, valamint a felelősök elszámoltatását követelik. A tiltakozások szervezői szerint az oktatás újraindítása „csupán látszatmegoldás”, amíg a tragédia ügyében nem történik érdemi előrelépés.
A következő hetekben várhatóan kiderül, sikerül-e az egyetemeken belül normalizálni a tanévet, vagy a politikai feszültség ismét a felsőoktatási intézményekre helyezi a társadalmi elégedetlenség középpontját.
