Mutatjuk, eddig hányan tanulhattak külföldi egyetemen a Pannónia Programmal Felsőoktatás
Kurucz Tünde

Mutatjuk, eddig hányan tanulhattak külföldi egyetemen a Pannónia Programmal

A kulturális és innovációs miniszter szerint a jövőért folytatott verseny tudásverseny, ezért kiemelten fontos, hogy a magyar hallgatók világszinten szerezzenek tapasztalatot. A Pannónia Ösztöndíjprogram első éve kétszer annyi jelentkezőt vonzott, mint az Erasmus utolsó éve. Ez utóbbival kapcsolatban viszont nincsen nyilvánosan elérhető statisztika.

Hankó Balázs az M1 műsorában hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság törekvése ellenére sem sikerült elszigetelni a magyar egyetemeket az Erasmus-programból való kizárással. A Pannónia Ösztöndíjprogram a miniszter szerin az első évben várakozáson felül teljesített: 8115 diák, oktató és kutató vett részt benne világszerte, köztük az USA, Japán és az Egyesült Királyság vezető egyetemein.

Hankó megjegyezte azt is, hogy az Európai Unió Bírósága két és fél év után tárgyalja a kizárt magyar egyetemek keresetét. Mint mondta, a bíróság komoly kérdéseket intézett az Európai Bizottsághoz a döntés jogalapjáról.

Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a kormány eddig összesen 10 milliárd forintot költött az adófizetők pénzéből a Pannónia Ösztöndíjprogramra és Hankó Balázs elmondása szerint újabb 10 milliárdot szeretnének költeni a következő projektszakaszra.

Nem tudjuk, hogy a 10 milliárd forintot tisztán, csak az ösztöndíjakra költötték vagy például az intézményi koordinátorok fizetése is ebből került levonásra.

Az látszik, hogyha azt feltételezzük, hogy a keretösszeg teljes egészét a diákok és oktatók mobilitására költötték és a minimumösszegként megjelölt havi 350 ezer forinttal számolunk, hogy a 10 milliárdos összegből a résztvevők átlagosan 3,5 hónapot tölthettek külföldön.

És azt is érdemes megjegyezni, hogy egy pannóniás diák jóval magasabb ösztöndíjat kap, mint egy erasmusos Magyarországon.

A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

 

Kínai, japán, koreai, finn, svéd vagy katalán - ilyen ritka idegen nyelvek közül is válogathattok az ország legjobb középiskoláiban Közoktatás Székács Linda

Kínai, japán, koreai, finn, svéd vagy katalán - ilyen ritka idegen nyelvek közül is válogathattok az ország legjobb középiskoláiban

Az angol mellé a legtöbben a németet választják második idegen nyelvként, hiszen a magyarországi középiskolák többségében csak ezt, vagy esetleg franciát, spanyolt vagy olaszt lehet. Vannak azonban olyan intézmények is, ahol ritkább idegen nyelveket is tanítanak, például oroszt, kínait, japánt vagy koreait. Megnéztük, milyen ritka idegen nyelvek közül válogathattok az ország legjobb középiskoláiban.