„Mindenki azt gondolta, hogy ez nem lehetséges, hiszen ha létezhetne, akkor már létezne”

- mondta Domokos Gábor, a BME Morfológia és Geometriai Modellezés Tanszékének kutatóprofesszora, mikor bemutatta a világ első négylapú keljfeljancsiját. Ez egy olyan különleges test, amely bármilyen helyzetbe kerül, mindig ugyanarra az oldalára billen vissza. A formát „monostabil tetraédernek” nevezik, a kutatók pedig a „Bille” becenevet adták neki - számolt be róla az egyetem.

Ahogy 2007-ben a Gömböc is meglepte a világot, most a Bille is, ami abban különbözik a korábban felfedezett formától, hogy nem homogén: egyik oldalán súly van elhelyezve, ami segít abban, hogy mindig ugyanoda billenjen vissza – szögletes formája ellenére is.

A BME kutatói nemrég egy új formaosztályt is azonosítottak.

A matematikus John Horton Conway már 1984-ben felvetette, hogy egy ilyen test létezhet, de bizonyítani csak 40 évvel később sikerült. Domokos Gábor és Almádi Gergő, a BME építészhallgatója Conway egykori tanítványával, Robert Dawsonnal dolgoztak a modellen. Először számítógépen tervezték meg, majd elkészítették a valódi tárgyat is.

A Bille váza könnyű karboncső, ami mindössze 2 grammot nyom, az egyik oldalon viszont ott van a 118 grammos, nagy sűrűségű wolfram-karbid ötvözetből készült súly, amely tényleg minden helyzetből ugyanoda billenti a testet.

A felfedezés gyakorlati jelentősége is nagy: a kutatók módszere segíthet abban, hogy különféle tárgyakat úgy tervezzünk meg, hogy ne boruljanak fel. Ennek pedig például olyan területeken lehet nagy haszna, mint az űrmissziók leszállóegységeinek tervezése: „A Bille geometriai feladat megoldása, amely talpra álló szerkezetek, így akár űrkompok tervezéséhez is hasznosítható lehet a jövőben.”