A felsőoktatási hallgatók túlnyomó többsége úgy érzi, hogy a jelenlegi ösztöndíjrendszer nem nyújt valódi segítséget a megélhetési költségek fedezéséhez – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) legfrissebb, 2025 nyarán indított kutatásából.

A felmérés szerint a válaszadók 91,5%-a elégedetlen az ösztöndíjak jelenlegi összegével. Kétharmaduk egyenesen 1-es osztályzattal értékelte a támogatások mértékét, jelezve, hogy az összegek messze elmaradnak attól, ami a mindennapi kiadások fedezéséhez szükséges lenne.

Lakhatási válság a felsőoktatásban - 310 ezer hallgatóra alig 50 ezer kollégiumi férőhely jut

Pénzügyi kiszolgáltatottság

A kutatás nemcsak az ösztöndíjak elégtelenségére mutat rá, hanem a hallgatók általános anyagi helyzetére is. A résztvevők közel 90%-a nem lenne képes önerőből kezelni egy váratlan kiadást, emellett a hallgatók többsége szülői vagy családi segítségre sem számíthat ilyen helyzetekben.

Félévente több százezer forintba kerülnek a felvételi legnépszerűbb alapképzései

Támogatási formák és a normatíva problémája

Jelenleg a felsőoktatásban kétféle állami ösztöndíj érhető el: szociális alapú és teljesítményalapú támogatások. Ezek mértékét az állam által meghatározott hallgatói normatíva alapján számítják ki. A probléma az, hogy ez az összeg utoljára 2020-ban emelkedett, miközben az infláció és az albérletárak azóta drasztikusan megugrottak. Ennek következtében az ösztöndíjak reálértéke folyamatosan csökken, és egyre kevésbé nyújtanak érdemi segítséget a diákoknak.

A HÖOK szerint indokolt lenne legalább a normatíva duplájára emelése, hogy a támogatási rendszer újra érdemi szerepet tölthessen be a hallgatók életében.