Május 27-én kerül sor az általános orvostudományi karokon az államvizsga írásbeli részére, amelyet az ország négy orvosképző egyetemén (Semmelweis Egyetem, Debreceni Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem) egy időben írnak a végzős hallgatók. A vizsgát pedig az Országos Orvos és Gyógyszerész Záróvizsga Bizottság (OZVB) koordinálja.

Az írásbeli államvizsga tétje hatalmas: a 150 perces teszt során a hallgatóknak 180 kérdésre kell választ adniuk – ez az egyik utolsó komoly megmérettetés a diploma megszerzése előtt, hiszen ezt követően már csak a szóbeli vizsga van hátra.

MI a vizsgán – hallgatói tiltakozást váltott ki a Corvinus új oktatási kísérlete

Nagy a különbség, hogy online vagy papíron vizsgáznak

A záróvizsga lebonyolításának módját minden egyetem maga határozhatja meg: az intézmények dönthetnek arról, hogy hallgatóik online vagy hagyományos, papíralapú formában vizsgáznak. A választott forma azonban nem csupán technikai részlet, hiszen jelentős különbségeket hordoz magában.

Míg a papíralapú vizsgák során a hallgatók szabadon visszalapozhatnak, javíthatják korábbi válaszaikat, és újra átgondolhatják döntéseiket, addig az online rendszer jóval kötöttebb: a kérdések sorrendjén nem lehet változtatni, a kihagyott feladatokra pedig csupán egyszer van lehetőség visszatérni.

Ez a korlátozás nemcsak a vizsgázás élményét alakítja át, hanem felveti az esélyegyenlőség kérdését is – vajon biztosított-e ugyanaz a lehetőség minden hallgató számára, függetlenül attól, melyik formátumot alkalmazza az adott intézmény? Emellett pedig egy másik lehetséges probléma miatt is lehet aggódni.

Informatikai probléma élesben

2024-ben komoly fennakadások voltak az online vizsgáztatásban: a Semmelweis Egyetemen és a Debreceni Egyetemen is összeomlott az OZVB informatikai rendszere az államvizsga közben. A Semmelweis tájékoztatása szerint a hiba következtében a rendszer nem minden választ mentett el – a 180 kérdésből átlagosan csak 156 választ rögzítettek.

Ahol lehetett, a vizsga elején észlelt technikai problémák után papíralapú vizsgára váltottak. Az eset után az érintett intézmények és az OZVB közösen dolgoztak a megoldáson, ám a végső döntésről hivatalos közlemény nem született, a hallgatókat személyesen tájékoztatták.

Mit ígérnek 2025-re az egyetemek?

A tavalyi eset kapcsán megkerestük mind a négy egyetemet, hogy megtudjuk, idén milyen intézkedéseket terveznek annak érdekében, hogy az technikai szempontból zavartalanul és biztonságosan lebonyolítható legyen.

A Semmelweis Egyetem a következőt válaszolta:

„Az Országos Orvos és Gyógyszerész Záróvizsga Bizottság – amely azonos időpontokban és feladatsorokkal bonyolítja le a négy orvos- és gyógyszerészképzést folytató egyetemen az írásbeli vizsgákat – honlapján tavaly hálózati terhelési probléma jelentkezett. 2025-ben a záróvizsgákhoz az informatikai platformot már egy olyan külső partner biztosítja, amelynek az egyidejű nagy létszámú online vizsgáztatásban szerzett rutinja biztosítja, hogy az orvosképzés írásbeli záróvizsgáztatása biztonságosan lebonyolítható legyen.”

Arra is kíváncsiak voltunk, mi az intézmény véleménye az online és a papíralapú vizsgáztatás közötti eltérésekről, különösen a feladatok visszanézésének és javításának lehetőségéről. Ezért megkérdeztük, a Semmelweis szerint nem eredményeznek-e különbséget a hallgatók esélyegyenlősége szempontjából?

Erre a következő választ kaptuk:

„Az egyetemek saját hatáskörükben döntöttek arról, hogy az online vagy offline vizsgáztatást választják, a feladatsorok országosan azonosak. A Semmelweis Egyetemen online záróvizsga lesz, amely lineáris, vagyis a kérdések sorrendjén nem lehet változtatni. Arra azonban van lehetőség, hogy ha a vizsgázó egy kérdésben bizonytalan, átlépheti, és később újra előhívhatja, megválaszolhatja azt. Erre minden kihagyott kérdésnél egyszer van mód. A leendő orvosok egyik kulcskompetenciája a határozott döntés, így ez a tesztforma a hallgatók számára nem testidegen, hanem elvárás. A Semmelweis Egyetem végzős hallgatói egy próbavizsgán már megismerhették a vizsgaprogramot, ahol azonnal feltehették a kérdéseiket, melyeket az egyetem megnyugtatóan megválaszolt.”

A Debreceni Egyetem azonban a tavalyi problémákból tanulva úgy döntött, hogy idén teljesen visszatér a papíralapú vizsgáztatáshoz, így biztosítva a zavartalan lebonyolítást:

„Az online írásbeli záróvizsgáknál korábban előforduló váratlan informatikai problémák miatt a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának vezetése úgy döntött, hogy a zavartalan lebonyolítás érdekében az intézmény hallgatói idén papíron töltik ki a 180 kérdésből álló feladatsort.”

A Pécsi Tudományegyetem – az előző évekhez hasonlóan - szintén a hagyományos, papíralapú módszert választja. A Szegedi Tudományegyetem nem közölt részleteket, kérdéseinkkel az OZVB-hez irányítottak, ám a bizottság cikkünk megjelenéséig nem reagált megkeresésünkre. Válaszuk beérkezése után cikkünket frissítjük.