A Diákváros program új lecsupaszított terve már alig emlékeztet a korábbi álomprojektre Felsőoktatás
Gál Luca

A Diákváros program új lecsupaszított terve már alig emlékeztet a korábbi álomprojektre

Lecsökkentett formában valósulhat meg a budapesti Diákváros projekt, legalábbis erre utalnak azok a vázlatszintű tervek, amelyeket a kormányzat mutatott be nemrég. A magyar állam ugyanis már most kisajátította a Diákváros területeit.

Baranyi Krisztina, Ferencváros független polgármestere a Népszavának nyilatkozott arról, hogy a fővárosi diákváros új elképzelése már alig emlékeztet a korábban győztesnek választott, Snohetta építésziroda által készített „mestertervre”. Az eredeti vízióból úgy tűnik csupán a 12 ezer kollégiumi férőhely megvalósítása és a Nagyvásártelep csarnoképületének felújítása marad meg - azonban más, a korábbi terveket gazdagító elemek aligha valósulnak meg.

Lakhatási válság a felsőoktatásban - 310 ezer hallgatóra alig 50 ezer kollégiumi férőhely jut

A projekt története több fordulatot is vett
A korábban olimpiai falunak szánt, majd „Budapest Diákváros – Déli Városkapu” néven futó fejlesztés célja egy kollégiumokkal, sport- és rekreációs létesítményekkel teli városnegyed kialakítása volt a dél-pesti területen. A nemzetközi tervpályázatot a Vitézy Dávid vezette Budapest Fejlesztési Központ írta ki, a nyertes Snohetta irodája pedig egy látványos lagúnavárost álmodott a Duna-partra, központjában a felújított Nagyvásárcsarnokkal. A tervet később felülírták: a Fudan Egyetem megjelenésével a diákvárost a kevésbé kedvező, forgalmas, önkormányzati és magántulajdonú ingatlanokkal teli északi részre szorították, a Nagyvásártelep környékét pedig a kínai campusnak szánták. A lakossági tiltakozás és a választási kampány miatt azonban ez a terv is háttérbe került.

A Diákváros projekt megvalósítását bonyolítja, hogy a fővárosi és ferencvárosi önkormányzatok mozgástere jelentősen beszűkült. Egy tavaly decemberben elfogadott salátatörvény értelmében a korábban a Diákvárosnak szánt, majd a kínai Fudan Egyetem számára átjátszani kívánt fejlesztési terület jogállása megváltozott. A törvény kimondja, hogy az állam kisajátíthatja a Diákváros területén található fővárosi és kerületi tulajdonú ingatlanokat, legyenek azok akár forgalomképesek, akár nem. A forgalomképes területekért az állam kártérítést fizet, melyet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) határoz meg.

Ferencváros esetében ez összesen 22 forgalomképes ingatlant érint: egy nagyobb, 9500 négyzetméteres telket, három közepes méretűt, valamint 18 keskeny, szinte beépíthetetlen sávparcellát. Mindezért az állam végül 3,5 milliárd forintot fog fizetni az önkormányzatnak – árulta el Baranyi a Népszavának.

A fővárosi önkormányzat részéről egy 4800 négyzetméteres terület átadásáról szól a megegyezés. A tárgyalások itt még nem zárultak le teljesen, de Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint az MNV által javasolt 400 milliós kártérítés elfogadhatónak tűnik, mivel a főváros saját értékbecslői is hasonló összeget állapítottak meg.

Bár a tervezési folyamatból eddig kimaradt a főváros, a projekt kivitelezéséhez elengedhetetlen lesz a város hozzájárulása: a Diákváros ugyanis a fővárosi infrastruktúrára – utakra, víz- és csatornahálózatra, elektromos rendszerre – kapcsolódik majd. A minisztériumnak tehát előbb-utóbb együtt kell működnie az önkormányzatokkal.

 

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.