Megszűnő szakok a Károlin, döntés elé állították a hallgatókat Felsőoktatás
Rodler Lili

Megszűnő szakok a Károlin, döntés elé állították a hallgatókat

A hallgatók szerint a megjelölt időkeret nem elég arra, hogy egy ilyen döntést rendesen átgondoljanak. Illetve a választható lehetőségek közül nem mind világos, hogy mivel is jár pontosan.

A Károli Gáspár Református Egyetem hallgatóiból szerveződött KáBé csoport, április 13-án megosztott az Instagram-oldalán egy nyílt levelet, melyet az oktatási igazgatóhoz és a Károli Bölcsésztudományi Karának Hallgatói Önkormányzatához címeztek. Ebben a levélben válaszokat és bővebb információt szeretnének kérni a kar vezetőségétől az április 11-én, esti órákban kapott e-mailre, amelyben három opciót jelöltek meg a következő félévben megszűnő szakok hallgatóinak.

 

Korábban megírtuk, hogy 2025 szeptemberétől több mester képzés, posztgraduális képzés és alapszakos specializációt is megszüntetnének a Károli bölcsésztudományi karán. Erről a hallgatók először indirekt módon értesültek, majd a hivatalos tájékoztatás során sem ismertették velük, hogy pontosan mi várható. A megszűnő szakok, amelyek között állításaik szerint kifejezetten népszerűek is vannak, megmentésére petíciót indítottak, majd később mind a két alkalommal megjelentek a szenátusi ülésen is, csendesen demonstrálni.

A legutóbbi szenátusi ülés április 3-án volt, amin rengeteg hallgató megjelent, ám az ígért tájékoztatás hiányos volt és a hallgatók nem érezték, hogy a vezetőség igazán figyelembe venné őket és a kéréseiket. Mivel érdemi választ akkor nem kaptak, így a megmozdulások sorozata is folytatódik, többek között ma 14 órától várják a KáBé szervezői az érintett hallgatókat és a szolidaritásukat kifejezőket egy kis krétázásra a Dózsa György úti kampusz elé.

 

A szenátusi ülés óta az április 11-én érkezett vezetőségi levél – amely egy szándéknyilatkozati kérvény formájában érkezett - az első, amiben a megszűnő szakok jövője valamelyest kirajzolódik. A Neptunban megjelenő kérvényben ezeket az opciókat lehet megjelölni:

  • PPKE a 2025/2026. tanév 1. (őszi) félévétől kezdődően – tervezetten – felajánlja a PPKE-BTK ugyanazon képzésére, ugyanazon munkarendben és finanszírozási formában történő átvétel lehetőségét. Ebben az esetben a PPKE hallgatóiként fejezik be tanulmányaikat és a PPKE állítja ki számukra a képzés elvégzését követően az oklevelet.”
  • „PPKE a 2025/2026. tanév 1. (őszi) félévétől kezdődően – tervezetten – felajánlja az adott Képzés KRE tanterve szerint szükséges, a KRE-vel előre egyeztetett tantárgyak vendéghallgatói jogviszony keretében történő elvégzésének lehetőségét. Ebben az esetben a KRE hallgatóiként fejezik be tanulmányaikat és a KRE állítja ki számukra a képzés elvégzését követően az oklevelet.”
  • „Amennyiben a KRE-BTK Képzésein jelenleg tanulmányokat folytató hallgatók közül valaki sem az átvétel, sem a vendéghallgatás lehetőségével nem kíván élni, úgy ezen hallgatók a KRE hallgatóiként fejezik be tanulmányaikat és a KRE állítja ki számukra a képzés elvégzését követően az oklevelet.”

Ez utóbbi lehetőséghez nem mellékeltek több információt, így nem is igazán világos, hogy milyen körülmények között maradhatnának a hallgatók az egyetem falai között.

A döntésre kiszabott határidő is meglehetősen kevés, április 15-én délig kell megküldeniük az érintetteknek a kitöltött szándéknyilatkozatukat.

Ezekkel a meglátásokkal írt a KáBé mozgalom nyílt levelet a BTK HÖK-nek és az oktatási igazgatónak, amelyet itt olvashattok:

 

 

Kiderült, hány elsősnek kellett idén évet ismételnie Közoktatás Kurucz Tünde

Kiderült, hány elsősnek kellett idén évet ismételnie

Még mindig toronymagasan elsőben a legnagyobb az évismétlők aránya – derült ki az Oktatási Hivatal szerkesztőségünk részére megküldött adataiból, ugyanis az elmúlt tanév végén százból továbbra is mintegy öt olyan gyerek volt, akiknek idén újra kell járniuk az első osztályt. Rajtuk kívül ötödikben és hetedikben is magas volt a bukási arány.