Félreértelmezés miatt maradhatnak ki hallgatók a Pannónia és az Erasmus+ programból Felsőoktatás
Gál Luca

Félreértelmezés miatt maradhatnak ki hallgatók a Pannónia és az Erasmus+ programból

Magyar hallgatókat utasított vissza egy spanyol egyetem, de a Magyarországra érkező külföldi hallgatók száma is jelentősen visszaesett.

A Telexhez nemrég beérkezett egy olvasói levél, melyben az írója a saját Pannónia Programba történő jelentkezéséről számolt be. Bár a hallgató minden szükséges dokumentumot benyújtott, és sikeresen regisztrált is egy spanyol egyetemre, novemberben azonban arról értesítették, hogy az intézmény mégsem fogad magyar hallgatókat.

A döntést azzal indokolták, hogy az egyetem az Erasmus+ program spanyol közreműködő szervezete, a SEPIE és a spanyol oktatási minisztérium júniusi közleménye értelmében pedig:

„nem fogadhatnak diákokat (vagy küldhetnek kifelé diákokat)” a tanácsi döntésben érintett egyetemek esetében.

Utólag azonban kiderült, hogy a tanácsi határozat jogilag nem vonatkozik a Pannóniára, mivel az teljesen magyar finanszírozású, és nincs kapcsolata az Európai Bizottsággal, de ez már nem változtatott a helyzeten.

A Telex több érintett egyetemet is megkeresett, hogy kiderüljön, máshol is volt-e ebből probléma. A Semmelweis Egyetem nyilatkozata szerint:

„idén nőtt a 2022/23-as tanévhez képest az Erasmus+ program keretében a Semmelweis Egyetemre érkező hallgatók száma. A Pannónia Programmal kapcsolatban az egyetem nem kapott olyan visszajelzést a partnerintézményektől, amely arról szólna, hogy az Európai Unió Tanácsának határozata miatt nem küldenek hallgatókat az egyetemre.” Emellett a Corvinus is arról számolt be, hogy emelkedett a bejövő erasmusos hallgatók száma.

Hogyan áll az Erasmus+?

Korábban már a Tempusz is tisztázta, hogy a kekva-hátterű egyetemek közül „mindegyik részt vesz az Erasmus+ Programban fogadó egyetemként”. Ez annak köszönhető, hogy a határozat nem érintette a Magyarországra érkező egyetemi hallgatókat.

Az Európai Bizottság statisztikái szerint 2024-ben 10062 diák érkezett az országba az Erasmus+ keretében, ami egy kisebb visszaesés 2023-hoz képest, amikor összesen 10617 diák érkezett.

A lap azonban további megkeresésre se az Európai Bizottságtól se a Tempustól nem kapott adatokat azzal kapcsolatban, hogy vannak-e friss számaik a külföldi hallgatókról. Viszont beszámoltak közvetett információkról, amelyek a birtokukba jutottak.

A bérlőket és bérbeadókat összekötő Rentingo február közepén megjelent elemzése szerint a január-februári félév kezdetekor a külföldi egyetemisták dömpingje elmaradt. Bár továbbra is sok külföldi diák tanul az országban, ezt azonban hazai programok segítségével tehetik meg.

Az adatok alapján:

az „Erasmus-program keretében jellemzően egy vagy két szemesztert itt töltő, és a bérlők átlagos keresleti árszintjét felfelé húzó külföldi hallgatók száma viszont jelentősen visszaesett”.

A Rentingo alapítója, Danóczy Balázs szerint a regisztrált bérbeadóik egy része kifejezetten az erasmusos diákokra specializálódott, és már ősszel érzékelték, hogy egyre több a kivehető szoba.

A lap szerint ez nem az első alkalom, hogy az európai egyetemek tévesen értelmezik a tanácsi korlátozást, ami a gyakorlatban nagyobb akadályt jelent, mint jogilag indokolt lenne. A döntés már egy másik program, a Horizont Európa esetében is problémákat okozott.

Ebből a programból sem zárták ki a tanácsi határozat miatt érintett egyetemeket, azonban 2022 decembere óta nem köthetnek új kötelezettségvállalásokat. Egy kutató pedig már 2023 júniusában arról nyilatkozott a G7-nek, hogy „bizonyíthatatlan, de létező jelenség a magyar kutatók mellőzése az új pályázatokban”.

Az Európai Bizottság javasolhatná a korlátozások feloldását, ha a magyar kormány teljesítette a feltételeket, de a végső döntés a tagállami Tanácsé. Bár a kormány bármikor kérhet újraértékelést, a tavaly januári egyeztetések elakadása után hosszú csend következett. Októberben a Parlament elfogadott egy módosítást, amely főként a kormány álláspontját tükrözte, de nem vette át teljes mértékben a bizottsági javaslatokat. A változtatások nem orvosolták az összeférhetetlenségi aggályokat, ezért az Európai Bizottság elutasította azokat. A magyar kormány ezt politikai nyomásgyakorlásként értelmezte, majd pert indított az uniós testület ellen. Az Európai Bizottság nyilvános dokumentumban felsorolta a kifogásait és az elvárásai is nyilvánosan elérhetőek.