Modellváltás a kutatásban: a kormány így központosítaná a kutatóközpontokat Felsőoktatás
Kurucz Tünde

Modellváltás a kutatásban: a kormány így központosítaná a kutatóközpontokat

A kutatók, akadémiai dolgozók tartanak attól, hogy a "modellváltással" elesnek az uniós támogatásoktól.

A HUN-REN kutatóhálózat átalakítása ellen az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) is tiltakozik.

Az ADF szerkesztőségünk részére is elküldött közleményében úgy fogalmazott, hogy jelenleg "a véleményezés alatt álló törvénytervezet a jelenlegi kutatóintézetek megszüntetését tartalmazza, és a kutatóhálózat ma még ismeretlen tervek szerinti szervezeti átalakítását vetíti előre."

Az új szervezeti struktúra ugyanis átláthatatlan, és nem tartalmaz garanciákat a munkavállalók számára, az új rendszer pedig privatizálná az Akadémia közvagyonát

- írták, majd kitértek arra is, hogy az összes kutató, munkavállaló a kormány által kinevezett elnöktől és vezérigazgatótól függne.

A kormány az átalakításért cserébe szóban tőkeinjekciót ígért a HUN-REN-nek. Az érdekképviseletek azonban tartanak attól, hogy mivel az alapítványi formában működtetett egyetemek sem vehetnek részt az uniós programokban (pl. Erasmus, Horizont), ezért ha a kutatóhálózat is átesik a modellváltáson, akkor nekik is ugyanilyen szankciókkal kellene szembenézniük.

"Noha nem alapítványnak nevezik, a felépítés és a működési jellegzetességek azonosak. Ezáltal a kutatóhálózatban feudális rendszer jönne létre, amelyben sem az MTA, sem más magyar tudományos intézmény, sem a a kutatóhálózatban dolgozók nem kapnának semmilyen szerepet" - fejtették ki a közleményben, majd megjegyezték, hogy mivel az új szervezetnek nem kell elszámolnia a magánvagyonával és a közérdekű adatokat kell sem kell ismertetnie, ezért könnyen a "korrupció melegágya" lehet.

Az ADF szerint ezt a törvénytervezetet nem szabad beterjeszteni és elfogadni, mert súlyos kockázatokat rejt, veszélyezteti az akadémiai autonómiát, semmibe veszi a szubszidiaritás elvét, és autokratikus konglomerátummá alakítaná a kutatóhálózatot.

 

 

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt" Közoktatás Kurucz Tünde

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt"

Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.