Hankó Balázs: 2030-ra legalább egy magyar egyetem a világ száz legjobbja közé kerül Felsőoktatás
Eduline/MTI

Hankó Balázs: 2030-ra legalább egy magyar egyetem a világ száz legjobbja közé kerül

Csaknem 340 milliárd forint keretösszeggel jelennek meg pályázatok a Neumann János Program keretében.

A Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) csütörtökön bemutatkozó sajtóeseményt tartott, ahol a program májusban induló pályázatairól tályékoztattak – olvasható az MTI-n.

Az eseményen Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára elmondta, hogy a Neumann János Programban keretében májustól megjelenő pályázatok forrásaiból 147 milliárd forint az idei innovációs programstratégiát foglalja magában, 193 milliárd forint értékben pedig uniós támogatású kiírások jelennek meg.

Szerinte a források segítségével

2030-ra Magyarország egyetemei közül 1 a világ 100 legjobbja közé és legalább 3 Európa legjobbja közé kerülhet, szakképzés pedig világbajnok lehet.

Továbbá az innovációs pályázatok segítséget nyújtanak a kutatóknak, az egyetemi hallgatók támogatásán keresztül pedig hozzájárulnak a magyar felsőoktatás nemzetköziesítéséhez, és ösztönzik az infrastrukturális és módszertani fejlesztéseket a szakképzésben. Az egyetemi hallgatók mobilitási és mentorprogramokra pályázhatnak, a szakképzésben tanulók pálya- és karriertanácsadást kapnak.

A kormány innovációs stratégiáját még 2023 nyarán fogadta el az országgyűlés, amelynek középpontjába a tudás alapú gazdaság megerősítése került a meglévő intézmények fejlesztésén, valamint új programok megvalósításán keresztül.

Mindezek ellenére a kutatóhálózat dolgozói továbbra is küzdenek az alacson bérezések miatt. A belépő szinteken egy fiatal kutató vagy tudományos segédmunkás körülbelül nettó 220-300 ezer forintot kereshet. Többek között ennek is köszönhető, hogy az elmúlt öt évben nem érkeztek belépő fiatal kutatók a rendszerbe. Az azonnali tárgyalások követelésére szervezett április 25-ei tüntetésről itt olvashattok:

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt" Közoktatás Kurucz Tünde

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt"

Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.