Az átlagosnál gyakrabban tartják elképzelhetőnek a külföldi munkavállalást a nappali képzésben tanulók (53%). A képzési területek közül a természettudomány (59%), az informatika (52%) és a művészet (64%) képzésekben tanulók körében a legmagasabb az így válaszolók aránya, míg a legalacsonyabb a pedagógusképzésben (24%) és a hitéleti képzésben (17%) tanulmányokat folytatók körében - derül ki a legfrissebb Eurostudent felmérésből.

A felmérésben megkérdezett magyar egyetemen tanuló válaszadók 21,1 százaléka gondolja úgy, hogy a képzése után tartósan külföldön vállalna munkát, míg 25,1 százalékuk tartotta valószínűnek ezt a lehetőséget, viszont csak átmeneti formában, egyértelmű nem választ pedig a hallgatók 18 százaléka adott.

Képzési területek szerint azonban jelentős az eltérés attól függően, hogy a hallgatók mennyire érzik azt, hogy megfelelő állást tudnak majd találni a magyar és a nemzetközi munkaerőpiacon. A felmérés szerint a hazai munkaerőpiaci esélyeiket az átlagosnál jóval kedvezőbbnek ítélik meg a pedagógusképzésben, orvosi- és egészségtudományi képzésben, továbbá az informatikai képzéseken tanulók, de az államtudományi, gazdaságtudományi és műszaki képzések hallgatói is optimistábbak a többieknél.

"A nemzetközi munkaerőpiaci versenyképesség szempontjából az előzőekben felsoroltak közül az orvos- és egészségtudományi valamint az informatikai képzési területen tanulók vélik leginkább úgy, hogy könnyen tudnának találni képzettségüknek megfelelő állást, de a gazdaságtudományok és a műszaki képzések hallgatói is közel hasonlóan jónak ítélik meg a nemzetközi lehetőségeiket, mint a hazaiakat. Két olyan képzési terület van, ahol a hallgatók a munkaerőpiaci esélyeiket jobbnak látják nemzetközi szintéren, mint idehaza, ez a természettudomány és a művészeti képzések" - írják.

Az államtudományi, hitéleti, jogi- és pedagógusképzéseken tanlók, illetve a bölcsészképzések hallgatói azonban alacsonyabb arányban gondolják úgy, hogy jók a külföldi elhelyezkedési lehetőségeik.