Pedagógusképzés: a hallgatók majdnem fele harmincas-negyvenes nő az alapszakokon Felsőoktatás
Kurucz Tünde

Pedagógusképzés: a hallgatók majdnem fele harmincas-negyvenes nő az alapszakokon

A pedagógusnak nem a pályaválasztó fiatalok, hanem főleg a harmincas-negyvenes nők tanulnak.

A Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) adataiból kiderült, hogy közel 30 ezren járnak jelenleg pedagógusképzésekre. Kevesebben, mint a korábbi években. Emellett pedig aggasztó, hogy a hallgatók korfája szerint nem a frissen érettségizett fiatalok hanem leginkább harmincasok, negyvenesek választják ezeket a képzéseket - írja az Átlátszó.

30 ezer hallgató közel harmada 35 év feletti, a 40 pluszosok pedig a hallgatói létszám negyedét teszik ki. Arról nem is beszélve, hogy ezeken a képzéseken 80 százalékos a nők aránya.

A pedagógus alapképzéseken pedig a 16 535 hallgató közül csak 911 férfi.

Pusztai Gabriella oktatáskutató ezzel kapcsolatban a portálnak úgy fogalmazott, hogy ennek az az oka, hogy az alapképzésekbe hagyományosan inkább nőket vonzzó szakok (például óvodapedagógus, tanító, gyógypedagógia) tartoznak. A szakértő szerint ezeken a szakokon alacsonyak a bérek, így sok férfi, aki szeretné a későbbiek eltartani a családját, egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy ilyen munkakörben dolgozzon.  Ezek után nem meglepő, hogy a 18 évesek közül az egész országból mindössze 7 férfi jelentkezett valamilyen pedagógus alapszakra.

Az alapképzéseken ezzel párhuzamosan nagyon magas a 30 év felettiek aránya. A 30-40 évesek, valamint a 40 év felettiek az alapszakokon tanulók 44 százalékát teszik ki. Arról nem is beszélve, hogy az alapszakos hallgatók majdnem negyede 40 pluszos. Pusztai Gabriella megjegyezte, hogy ennek a hátterében feltehetően pályakorrekciós törekvések állhatnak.

 

 

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.