A közoktatásban dolgozó pedagógusok fizetésemelése után könnyedén előfordulhat, hogy egy pályakezdő gyakornok többet visz hisz haza, mint egy egyetemi docens.
"Ha én a héten leállamvizsgáztatok valakit, és ő februártól elkezd tanítani egy középiskolában, akkor többet fog keresni, mint én doktorival, habilitációval, 20 év felsőoktatási gyakorlattal, 5-6 idegen nyelv ismeretével” - nyilatkozta a 444-nek az ELTE BTK egyik neve elhallgatását kérő habilitált docense. Ez pedig még tovább növeli a közoktatásban és a felsőoktatásban dolgozók közötti bérfeszültséget.
A furcsa helyzetet a közoktatásban dolgozók fizetésemelése okozta, amelynek értelmében a pedagógusok fizetése 2024-től az alábbiak szerint alakul fokozatonként:
- gyakornok: bruttó 528 800 forint (32,2 százalékos emelés)
- pedagógus I. kategória: bruttó 538 ezer forint (31,2 százalékos emelés)
- pedagógus II. kategória: bruttó 555 ezer forint (29,1 százalékos emelés)
- mesterpedagógus kategória: bruttó 630 ezer forint (21,2 százalékos emelés)
- a kutatótanárok esetében: bruttó 750 ezer forint (19 százalékos emelés)
A kormányrendelet értelmében ezen felül kötelezően emelni kell azoknak a pedagógusoknak a fizetését
- 2 százalékkal, ha a pedagógus a munkaköre betöltéséhez előírt szakképzettséget mesterképzésben (korábban egyetemi képzésben) szerezte, illetve
- 4 százalékkal, ha matematika, digitális kultúra, természettudomány, integrált természettudomány, fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyat tanít, és megvan az ehhez szükséges képesítése is.
Erre az alapfizetésre jönnek még rá a különböző megbízási díjak például osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői pótlék stb, amelyek alapja szintén emelkedik, de munkáltatónként eltérőek lehetnek.
Az állami egyetemeken dolgozó oktatók fizetése a törvény által is szabályozott alapbérből, másrészt pedig a felsőoktatási intézmény által meghatározott illetményekből áll. Ez utóbbiak nagysága intézményenként, sőt karokon belül is változó.
Az ELTE BTK bértáblája illetményekkel együtt így alakul:
- tanársegéd I.: bruttó 381 181 forint
- tanársegéd II.: bruttó 381 181 forint
- adjunktus: bruttó 421 181 forint
- docens: bruttó 505 681 forint
Egy professzor pedig a tanszékvezetői pótlékkal bruttó 710 ezer forintot keres. A portál értesülései szerint hasonló a bértábla az ELTE Természettudományi Karán, illetve a Tanító-és Óvóképző Karán, azonban az Gazdaságtudományi illetve az Informatikai Karon magasabbak a bérek.
Ennek több oka is van. Többek között a közgazdászok és az informatikusok csak akkor mennek el egyetemi oktatónak, ha versenyképes fizetést kapnak, ráadásul ezeken a karokon jóval több a hallgató, mint az oktató, akik közül sokan tandíjat is fizetnek. Emellett pedig a karok folytathatnak gazdasági tevékenységet is, amit értelemszerűen a Gazdaságtudományi Karon és az Informatikai Karon egyszerűbben lehet megoldani.
Az alacsony fizetések miatt az elmúlt években az ELTE oktatói többször is tiltakoztak. Ugyan 2021-ben és 2022-ben sor került egy kétlépcsős, kétszer 15 százalékos béremelésre az állami felsőoktatásban, azonban ezt az egyetem nem az alapbérbe építette bele, hanem illetmény formájában adja.
Ezzel párhuzamosan érdemes megjegyezni, hogy az illetményeket bármikor el lehet venni, így például egy hitelkérelem során a bankok sem veszik figyelembe. Az egyetemek dolgozók alapbére pedig 2018 óta változatlan. Ez egy docens esetében pedig bruttó 388080 forint.
