Milyen előnyei vannak, ha valaki idegen nyelven szerez diplomát? Milyen nyelvtudással ajánlott például egy angol nyelvű alapszakot megjelölni? Összegyűjtöttünk mindent, amit a hazai idegen nyelvű képzésekről tudni kell.

Ma már nem okoz meglepetést, ha egy középiskola végzős osztályaiból többen külföldön tanulnak tovább. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium 2021-es évfolyamából például minden második diák külföldi egyetemen folytatta a tanulmányait. Hasonlóan magas a külföldi egyetemre jelentkezők aránya például a győri Audi Hungária Művelődési Központban, a BME Két Tanítási Nyelvű Gimnáziumában vagy a budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumban, de az Eötvösből, a Fazekasból, Radnótiból is évfolyamtól függően minden harmadik-ötödik diák megy külföldre egyetemre. Ennek az is az oka, hogy egyre több középiskolában elérhető a nemzetközi érettségi.

De annak sem kell lemondania az idegen nyelvű diplomáról, akinek a külföldi továbbtanulás anyagilag nem fér bele, vagy csak egyszerűen nem szeretne rögtön az érettségi után kiköltözni.

A legfrissebb statisztikák szerint Magyarországon a 2023/2024-es tanév őszi félévében a 310404 hallgatóból 42207-en iratkoztak be valamilyen idegen nyelvű egyetemi képzésre. Vagyis összességében a hallgatók mintegy 13,5 százaléka valamilyen idegen nyelven tanul a magyar felsőoktatásban. Ha jobban megnézzük, akkor láthatjuk, hogy az idegen nyelven tanuló egyetemisták döntő többsége, mintegy 92 százaléka angol, 6,5 százaléka német és alig 1 százaléka pedig francia nyelven hallgatja a tárgyait.

Ezzel párhuzamosan azt is érdemes megjegyezni, hogy az idegen nyelvű képzésekre külföldiek is szívesen jelentkeznek. A KSH összefoglaló kiadványából kiderült, hogy 2010 és 2020 között évi 15 ezerről 36 ezer főre emelkedett a Magyarországon tanuló külföldi egyetemisták száma. Az idei őszi félévben pedig az Oktatási Hivatal legfrissebb adatai szerint 43 ezer külföldi diák iratkozott be a hazai, zömmel idegen nyelvű képzésekre.

A KSH adatai szerint a tíz legnagyobb küldőország:

1. Németország
2. Kína
3. Irán
4. Románia
5. Szerbia
6. Szlovákia
7. Franciaország
8. Pakisztán
9. Nigéria
10. India

Jól látni, hogy az európai és szomszédos országok mellett Kína, Irán, Pakisztán, India és Nigéria is felkerült a top 10-es listára.

Magasak a ponthatárok

Angol nyelvű képzéseket általában olyan gazdaságtudományi szakokon indítanak a felsőoktatási intézmények, ahol fontos szerepe van a biztos nyelvtudásnak és a nemzetközi kapcsolatoknak. A 2024-es felvételi eljárásban például

• nemzetközi gazdálkodás
• nemzetközi tanulmányok
• gazdálkodási és menedzsment
• alkalmazott közgazdaságtan
• kereskedelem és marketing
• turizmus és vendéglátás
• pénzügy-számvitel

alapszakot is lehet angol nyelven tanulni.

Mindegyik angol nyelvű szak indul állami ösztöndíjas és önköltséges formában is. Bár az állami ösztöndíjas helyekre nem olyan könnyű bekerülni. A 2023-as felvételi eljárásban állami ösztöndíjas az alábbi angol nyelven indított gazdasági szakokon voltak a legmagasabbak a ponthatárok:

1. Corvinus - nemzetközi gazdálkodás: 480 pont
2. Corvinus - nemzetközi tanulmányok: 470 pont
3. Corvinus - gazdálkodási és menedzsment: 469 pont
4. Corvinus - üzleti adattudomány: 463 pont
5. ELTE - nemzetközi gazdálkodás: 425 pont
6. ELTE - pénzügy-számvitel: 422 pont
7. BGE - gazdálkodási és menedzsment: 413 pont
8. BGE - kereskedelem és marketing: 412 pont
9. BGE - nemzetközi gazdálkodás: 410 pont
10. BGE – turizmus-vendéglátás: 399 pont

Ezekre a szakokra önköltséges formában valamivel kevesebb ponttal is be lehetett jutni. Azonban azt nem árt tudnotok, hogy egy idegen nyelvű képzés tandíja szemeszterenként egyetemtől és szaktól függően változhat.

A 2024-es felvételi eljárásban például a Corvinuson az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szak 990 ezer forintba kerül félévente. Ugyanez a szak BGE-n 620 ezer forint, míg az ELTE-n csak 350 ezer forint szemeszterenként.

Bár a tandíj elsőre soknak tűnhet, de alapjában véve még mindig olcsóbb, mintha külföldi egyetemen szereznétek diplomát, arról nem is beszélve, hogyha jól tanultok, akkor állami helyre is átkerülhettek.

Több lehetőség a munkaerő-piacon

Dr. Jancsik András, a BGE oktatási rektorhelyettese az idegen nyelvű képzések kapcsán elmondta, hogy a hallgatói visszajelzésekből is látszik, hogy a munkaerőpiac itthon is honorálja a magabiztos nyelvtudást. Nyilván vannak olyan cégek, ahol nem a nyelvismeret az elsődleges szempont, de sokkal több munkalehetőség közül választhat az, aki például angol nyelven szerezte a diplomáját. Jancsik kiemelte, hogy az idegen nyelvű képzések esetében a diplomaszerzés után 3 évvel a BGE-n végzett hallgatók 15-20 százaléka külföldön vállal munkát.

 

Ahhoz azonban, hogy valaki angol nyelvű szakra jelentkezzen, elengedhetetlen feltétel az erős, legalább középfokú nyelvtudás.

„Bár a nyelvvizsga a felvételi során nálunk nem előírás, de mindenkinek saját felelőssége azt eldönteni, hogy képes-e megérteni angol nyelvű szöveget hallás vagy olvasás után.”

- emelte ki az oktatási rektorhelyettes, aki azt tanácsolta az angol nyelvű szakokon gondolkodó középiskolásoknak, hogy érettségiig jussanak el arra szinte, hogy képesek legyen jól használni az angolt. Nézzenek például angolul filmeket, sorozatokat, olvassanak könyveket, és ha nem is minden szót értenek, de követni tudják a cselekményt, akkor lényegében felkészültek arra, hogy idegen nyelven szerezzenek diplomát.

Ablak a világra

Az angol nyelvű képzéseknek a magasabb szintű nyelvtudás, a szakmai szókincs mellett a multikulturális környezet is egy nagy előnye.

„Nálunk is az idegen nyelven tanuló hallgatóknak körülbelül a fele külföldi. A világ minden tájáról érkeznek Európán át Ázsián keresztül Latin-Amerikáig. Ez nagyon érdekes közeg a magyar egyetemistáknak is. Ha van is kezdetben valamifajta idegenkedés vagy ösztönös távolságtartás, nagyon hamar megértik egymást a fiatalok. A szemináriumokon is szándékosan olyan feladatokat adunk, hogy mondjuk kiscsoportos munka esetében több náció legyen egy teamben. Egy ilyen helyzetben azt is gyakorolják a hallgatók, hogy majd a későbbi munkahelyükön milyen lesz egy olyan munkakörnyezetben dolgozni, ahol eltérő kulturális hátterű emberek működnek együtt ”- tette hozzá Jancsik, majd végül megjegyezte, hogy nagyon nagy előny a későbbiekben, ha nemcsak egy zárt közeget ismer meg valaki, hanem egy ablakot nyithat a világra, azáltal, hogy tartósan együtt tanul a más országból, más kultúrákból érkezőkkel.