A mesterséges intelligencia ma már sok esetben a legjobb orvosokat is képes felülmúlni, ez mégsem jelenti azt, hogy a jövőben ne lenne majd szükség rájuk. Az orvostudományi képzésekről Mátyus Lászlóval, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánjával beszélgettünk. A cikk a HVG Diploma 2024 kiadványában jelent meg.
2024-ben drasztikusan átalakul a felsőoktatás felvételi rendszere. Hogyan érinti ez azokat a középiskolásokat, akik orvosi vagy egészségügyi képzésre jelentkeznének a Debreceni Egyetemre?
Az egyik legfontosabb változás, hogy ismét bevezetjük a szóbeli felvételi vizsgát. Korábban ez elég hosszú időn keresztül létezett, valamikor a 90-es évek környékén szűnt meg, azóta viszont túlságosan „papírszagúvá” vált a felvételi rendszere, pedig az, hogy egy teszten hogyan teljesít valaki, egészen más dolog, mint amikor személyesen meg tudjuk ítélni a személyiségét, és hogy alkalmasnak találjuk-e az egészségügyi pályára.
Hogyan lehet felkészülni a szóbeli vizsgára? Mik a jó válaszok, amiket elvárnak egy felvételizőtől?
Nem kell és nem is lehet rá készülni, mert nincsenek jó vagy rossz válaszok. Ennek nem az lesz a célja, hogy valamilyen konkrét ismeretanyagot kérjünk, hiszen a felvételiző erről számot ad a középiskolában és az érettségin. Inkább arra vagyunk kíváncsiak, mit gondol bizonyos egészségügyi dolgokról, problémákról. Tehát inkább a személyiségjegyeit, az orvosi problémákhoz és a betegekhez való hozzáállását szeretnénk felmérni, többek között azt is, hogy mi magunk örülnénk-e annak, ha hat év múlva hozzá kellene fordulnunk az egészségügyi problémáinkkal.
Milyen embernek kell lenni ahhoz, hogy valaki jó orvos lehessen?
Azt gondolom, hogy alapvetően jó embernek kell lennie, és ezzel majdnem mindent el is mondtam, hiszen ebbe beletartozik az is, hogy ismeri a saját korlátait, és intelligensen, humánusan tudja kezelni a betegeit, a családtagokat és bizonyos szituációkat. Én személy szerint sokkal kevésbé tartom problémának azt, ha valaki nem tud valamit, ezért keres valaki mást, aki jobban ért hozzá, mint azt, hogy megtippeli, mi lehet a probléma, és annak a kezelése vagy beválik, vagy nem. Nagyon fontos ugyanakkor az is, hogy tényleg egy életen át akarjon tanulni. Egy ma kiadott orvosi diploma nem ugyanolyan, mint amilyen az 50 év múlva kiadott lesz, pedig 2075 környékén jó eséllyel még azok az orvosok is praktizálnak majd, akik most végeznek az egyetemen. Nagyon fontos tehát a folyamatos továbbképzés, és hát emellett bizonyos mentális és fizikai adottságokkal is kell rendelkezni, hiszen a jó állóképesség létfontosságú, mondjuk a 8–10 órás műtéteknél.
Hogyan lehet mégiscsak felkészíteni a most orvosnak tanuló egyetemistákat arra, hogy milyen lesz az orvostudomány 50 év múlva? Főleg, hogy nagyon gyorsan fejlődik a mesterséges intelligencia, amit az orvoslásban is alkalmaznak.
Fogódzkodókat kell adni. Nem azt kell megtanítani valakinek, hogy kétszer egy tabletta Kalmopyrin mire jó, hanem a természettudományos alapelveket, hiszen a kémia, a biológia és a fizika törvényei többnyire állandóak. Létfontosságú ugyanakkor az is, hogy mindig kételkedjenek és gondolkodjanak. Kételkedjenek abban is, ami a tankönyvben le van írva, és abban is, ami az interneten, mert a mai tankönyvekben leírtaknak egy része nem is úgy van, ahogyan a jövőben lesz, csak még nem tudjuk, hogy melyik része. Ha tudnánk, akkor már nem lenne benne a könyvekben.
Használják az egyetemen a mesterséges intelligenciát? Vannak olyan órák, ahol már arra készítik a jövő orvosait, hogy ennek segítségével gyógyítsák a betegeket?
A mesterséges intelligenciával jelenleg is együtt élünk, sőt sok területen már le is győzött bennünket. És erre szoktam azt mondani, hogy senki sem keseredett el több ezer évvel ezelőtt, amikor az első ágyú messzebbre dobta a súlygolyót, mint a legjobb atléta, ezért az MI használatát is igyekszünk beépíteni a tananyagba. Ma már például a melanómás anyajegyek felismerésében egy egészen egyszerű tanulási folyamatot követően a mesterséges intelligencia képes legyőzni a legjobb bőrgyógyászokat, sőt soha nem is fárad el, nincs rossz napja, és nem bosszantja fel a szomszédja. Ez viszont nem azt jelenti, hogy a jövőben ne lenne majd szükség orvosokra.
| A legjobb egyetemek és főiskolák |
|
A HVG Diploma 2024 kiadványban az összesített intézményi és kari listák mellett számos képzésterületi rangsort is találtok, és megnézhetitek többek között azt is, hogy hallgatói és oktatói kiválóság szempontjából mik a legjobb egyetemek és egyetemi karok.
A HVG Diploma 2024 különszámát megvásárolhatjátok az újságárusoknál, vagy akár most, ide kattintva megrendelhetitek. |
Hogyan hatott a jelentkezőkre az utóbbi években megtapasztalt világjárvány? Vonzóbb lett az egészségügyi pálya, vagy inkább „megijedtek” a felvételizők?
Azt gondolom, a szakmának a társadalmi elfogadottságára és megítélésére a koronavírus-járvány pozitív hatással volt, és ez a jelentkezők számában is látszik. 2019-ben, amikor még nem volt Covid, hozzánk, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karára 1320 fő jelentkezett. 2020-ban ez a szám 1219 volt, majd a következő években 1573, 1618 és 1561, közülük pedig átlagosan 220-230 fő került be. Természetesen ez a növekvő létszám sok mindentől függ, az viszont tény, hogy a debreceni orvostanhallgatók több tízezer napot töltöttek önkénteskedéssel, ami mindenképp jó hatással volt a szakma megítélésére.
Létező probléma még, hogy sok magyar orvos inkább külföldön vállal munkát?
Egyre kevésbé, sőt sokan inkább hazajönnek. Az a jelentős fizetésbeli különbség, ami pár évvel ezelőtt volt Európa más részei és Magyarország között, most nagyot enyhült. Nem azt akarom mondani, hogy teljesen eltűnt, de azért az orvosok bérrendezésének nagy a visszahozó ereje. Arról nem is beszélve, hogy egyre több a magánegészségügyi ellátó, ahol akár még ennél is versenyképesebb fizetéseket ajánlanak a frissen szakvizsgát szerzettek számára is.
Mindemellett pedig sok külföldi hallgató is érkezik Magyarországra, hogy itt tanuljon, és később esetleg itt is dolgozzon. Honnan jönnek a legtöbben?
Hosszú időn keresztül Nigéria volt az egyik olyan ország, ahonnan a legtöbben jöttek, de Izraelből is jelenleg 150 aktív státuszú hallgatónk van Debrecenben, és szép számmal jönnek Kínából, Iránból, Japánból is. Ha jól tudom, jelenleg mintegy 70 országból vannak hallgatók az Általános Orvostudományi Karunkon.
Felsorolt olyan országokat is, ahol alapvetően jó az egészségügy, és erős a felsőoktatás is. Miért jönnek mégis Magyarországra tanulni?
A debreceni, és általánosságban a magyar orvosi diploma külföldön is értékes, jó híre van. Az Amerikában vagy Nyugat-Európában dolgozó kollégáinknak nincs problémájuk azzal, hogy őket ott befogadják és elfogadják. Többek között azért, mert itt komolyan vesszük az alapozó tantárgyakat, míg sok helyen igyekeznek egyfajta konyhakész tudást átadni. Nálunk viszonylag elfogadható összegért, évi 17 900 dollárért a külföldi hallgatók is nagyon jó képzést kapnak. Hasonló színvonalúért a világ más részein ennek a dupláját vagy a háromszorosát kérik.
Ha mindenki az általános orvosi szakon kezdi, hogyan lesz valakiből agysebész, proktológus vagy Nobel-díjas kutató?
Ez nehéz dolog, de azt szokták mondani, hogy az ember nem feltétlenül pályát, hanem sok esetben főnököt választ. Sokat számít, hogy az egyetemi gyakorlatok közül kit hova visz a sors, hogy melyik gyakorlat vezetője lesz az, akire csodálattal figyel, mert annyira jó embernek, jó orvosnak gondolja, és hát az is hatalmas tényező lehet, hogy valaki jókor van jó helyen. Orvosi diplomájával Németh László drámát írt, Szent-Györgyi Albert Nobel-díjat kapott, és van, aki érsebész, pszichiáter vagy kórházigazgató lesz. Ez részben azon múlik, hogy az egyetemen mi ragadja meg, részben pedig azon, hogy hová sodorja az élet.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
