Az össznépességhez képest viszonyítva a hallgatók aránya nálunk az egyik legkevesebb Európában.
A KSH nemrég frissített adataiból kiderült, hogy 2021-ben Magyarországon csak 2,96 százalék volt a hallgatók aránya a felsőfokú oktatásban az össznépesség százalékában - szúrta ki a Népszava. Ennél rosszabb eredmények csak három európai országban születtek:
- Románia(2,93 százalék)
- Szlovákia (2,59)
- Luxemburg (1,20 százalék)
A népességhez viszonyítva a legtöbb egyetemistával Törökország (9,84 százalék), Görögország (7,98 százalék) és Ciprus (5,94 százalék) rendelkezett.
Sokat elmond a helyzetről, hogy Magyarországon ez az adat 2013-ban még 3,63 százalék volt.
Ezzel párhuzamosan a hallgatók száma is drasztikusan csökkent. 2013-ban még közel 340 ezren tanultak a felsőoktatásban, ehhez képest 2023 első felében (2013 azonos időszakához viszonyítva) 48,5 ezerrel kevesebben jártak egyetemre
Polónyi István oktatáskutató a portálnak úgy fogalmazott, hogy a hallgatói létszám ilyen meredek zuhanásában nem kevés szerepe volt az Orbán-kormány 2013-as felsőoktatás-politikájának, a keretszámok és az államilag finanszírozott helyek csökkentésének, bizonyos szakok megszüntetésének vagy összevonásának, illetve a ponthatárok emelésének.
Eközben a fiatalokat egyre inkább a kormány a szakképzés irányába terelte, amelynek egyik eszköze az ösztöndíjrendszer. 2023-ban ha valaki legalább 4,5 -ös átlagot teljesít a szakképző iskolában vagy technikumban 59 ezer forintot kaphat, míg egy orvostanhallgató fantasztikus átlag és rengeteg teljesített kredit mellett is csak maximum 50 ezer forintot vihet haza.
